A civil Helsinki-mozgalom a Szovjetunióból indult. Akinek valamennyire van fogalma arról, mit is jelentett Brezsnyev diktatúrája, azt tán elcsodálkozhat ezen. Csakhogy éppen itt, ezen az átokverte vidéken voltak olyan bátor és eszes nők és férfiak, akik úgy találták, a Helsinki Záróokmányban (1975) deklarált emberi jogoknak nem csak papíron kell létezniük, a nemzetközi garanciáknak a keleti blokkban is érvényesülniük kell. Nagy kár, hogy kevesen ismerik ezeket a hősöket, akik börtönt, kényszermunkát és üldöztetést is vállalva követeltek jogokat mindenkinek. A Moszkvai Helsinki Csoport (1976) egyik alapítója egy egykori szovjet katonatábornok, Petro/Pjotr Grigorenko (1907–1987) volt. Nem mindennapos történet az övé. Korának leghíresebb kényszergyógykezelt „betege” volt, merthogy, ugye, „normális embernek nem lehet gondja a létező szocializmussal”.

Petro/Pjotr Grigorenko katonának tanult, és dandártábornoki rangot ért el a II. világháború során. Hadtudományokból kandidált. 1961-től már nyíltan kritizálta a hruscsovi rendszert és a kiváltságos pártelitet.

A ’60-as években többször pszichiátriai kényszer(gyógy)kezelésnek (pl. elektrosokk) vetették alá. Nem állt ezzel egyedül, mert a „létező szocializmus” világában nem csak a Szovjetunióban, hanem a többi szatellitországban is zártak ellenzékieket elmegyógyintézetekbe. Nálunk Pákh Tibor a legismertebb közülük.

Grigorenkónál sem hatott a terápia, és ugyan megfosztották tanszékvezetői állásától, de lévén, világháborús, többszörösen kitüntetett veterán és nyugdíjazott tábornok volt, továbbra sem tudták teljesen ellehetetleníteni. A csehszlovákiai bevonulás tiltakozása miatt újabb öt éven át „kényszergyógykezelték”. Valójában elképesztő körülmények között fogva tartott és megkínzott lelkiismereti fogoly volt. Ő volt az is, aki nyilvánosan meg merte kérdőjelezni a Szovjetuniónak a II. világháborús szerepét a német invázió előtti időszakban, 1939 és 1941 között.

1977-ben utazhatott ki végre valóban gyógykezeltetni magát Amerikába. Szovjet állampolgárságát elvették tőle, az amerikait viszont rögtön megkapta. Jimmy Carter elnök is fogadta. Mai képünkön ez látható.

#emberijogikalendarium #emberijogok2019