Emberi jogi kalendárium

július 7.

Július 7.: ártatlannak nyilvánítják a kivégzett Jeanne d’Arcot (1456)

Jeanne d’Arcot bírái 1431-ben előbb életfogytiglani börtönre, majd máglyahalálra ítélték. 25 év múlva rehabilitálták. Boldoggá 1909-ben, szentté 1920-ban avatták. Az inkvizíciós eljárás hibáit jogi értelemben sikerült orvosolni, sőt Johanna alakját egyenesen glorifikálták. Ám az életét senki nem tudta már visszaadni. A halálbüntetés híveinek és a büntetőeljárások jogállami biztosítékait felesleges sallangoknak vagy egyenesen bűnpártolásnak tekintő kritikusoknak érdemes megismerni, hogyan néz az ki, amikor az ítélkezés kollektivista és nem független.

0707_jeanne_darc_1.jpg

„Kimondjuk, kijelentjük, elrendeljük és kinyilvánítjuk, hogy az említett per és ítélet mint csalás, rágalmazás, igazságtalanság, ellentmondások kézenfekvő ténybeli és jogbeli hibák foltjaitól beszennyezettek, nemkülönben az esküvel történt ünnepélyes letagadás, a végrehajtás és a mi következett, semmisek, meg nem történtek, érték és tekintély nélküliek voltak” – összegezte a bírói tanács véleményét a Jeanne d’Arc kivégzéshez vezető eljárásról a Rouenban meghozott rehabilitációs ítélet.

Köztudomású, hogy nem ugyanaz a feladat valakit ötszáz év biztos távolából szentnek nyilvánítani, mint életében akárcsak elviselni. A 19 éves Jeanne d’Arckal is az történt, hogy fogalma sem lehetett arról, miszerint elhivatottságával és magabiztosságával mekkora ellenszenvet kelt maga ellen, és nem csak a britek, de a franciák körében is. Az a fajta géniusz ugyanis, amely Jeanne-ban is testet öltött, kíméletlenül szembesíti környezetét önnön gyengeségével és kisszerűségével. „Johanna távollátása benne remeg az egész modern életben. benne remeg abban a csodálatos tényben, hogy az Egyház 1920-ban szentté avatta azt, akit 1431-ben elégetni engedett. […] Johannát a hazaszeretet géniuszának is tekinthetjük” – írta Horváth Barna jogszociológus A géniusz pere c. nagyszerű könyvében.

A Jeanne d’Arc (1412–1431) elleni két marasztaló ítéletet 1431-ben erős politikai nyomás alatt hozták meg, ahogyan az 1456-as rehabilitációs döntést pedig ellenkező előjelű politikai nyomásra. Mindezek inkább számítottak királyok nagypolitikai pereinek, mint az igazságszolgáltatás elfogulatlan aktusainak. Amiből az is következik, hogy a fenső akarattal szembeni ellenállás könnyen vértanút csinálhatott volna a bírákból is. Horváth Barna felhívja a figyelmet arra a paradoxonra, hogy az első ítélet főbírája – amelyben még nem ítélik halálra Jeanne-t – sokkal nagyobb személyes kockázatot vállalt ítéletével, mint az összes többi későbbi.

Ezzel együtt az eredeti eljárások, amelyekben előbb életfogytiglani börtönre, majd halálra ítélték a vádlottat, inkvizíciós perek voltak. Nem volt például vád. Nem volt alakszerű védelem. A bizonyítás egyedül a beismerésre alapult. A Párizsi Egyetem „szakvéleménye” pedig maga volt az ítélet. Merthogy az a merev, sokszor tán szőrszálhasogatónak ható alakszerűség, amely a mai jogállami pereket meghatározza, valamint az eljárási szereplőknek az a szigorú elhatárolása, akkor még nem létezett. A bíráskodás nemhogy a függetlenségre törekedett volna, hanem valamiféle paternalista megközelítéssel kívánt igazságot szolgáltatni színleg a közösség, de voltaképpen a hatalom érdekeinek alávetve magát. Az intézményes garanciákkal szemben állt itt a tökéletes, az eszményi, a vesébe látó és bölcs bíró eszméje.

A középkor véget ért. Mégis a közvélemény többnyire még mindig ingerülten reagál minden „jogászi ügyeskedésre”, amely eljárásjogi biztosítékokat kér számon a „nyilvánvalóan bűnösnek” tekintett vádlottak ellen folyó pereknél. Ma is létezik a népítélet iránti közösségi igény, amelynek jobban megfelel az inkvizíciós eljárás, mint a bíráskodás jogállami változata. De Jeanne d’Arc első perei is jól mutatják, az előbbi mekkora veszélyt jelent a törékeny emberi életre és az igazságra. Az évszázadok, sőt évezredek alatt létrehozott, sőt kiharcolt jogállami vívmányokat így hát nem szabadna kiszolgáltatni a hatalom folyamatosan változó, múlékony igényeinek.

#emberijogikalendarium #emberijogok2019




Megosztom másokkal


Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság