Érettségizőt gyanúsítanak spontán tüntetés szervezésével

Spontán tüntetésnek fogalmilag nincs szervezője, így jogellenes szervezés címén nem indulhat eljárás gyülekezési jog megsértése miatt – derül ki világosan a strasbourgi esetjogból. Ehhez képest most egy érettségiző fiatalembernek azért kellett hatóság elé állnia, mert egy spontán csődületben a megafonba beszélve arra kérte társait, hogy menjenek arrébb száz métert. A fiút a Helsinki Bizottság képviseli a szabálysértési eljárásban.

Simon Botond érettségiző fiatalember. Rendszeresen ott van békés tüntetéseken. Gulyás Márton és Varga Gergő politikai aktivistákat április 13-án garázdaság miatt nem jogerősen közmunkára ítélték, mert lemosható festékkel megdobálták a Sándor-palotát.

A bírósági ítélet másokkal együtt Simon Botondot is felháborította. A bíróság épülete előtt többen úgy határoztak, hogy a Kossuth térre mennek tüntetni a döntés ellen. Simon Botond a helyszínen egyetlen embert ismert, eredetileg nem is tervezte, hogy tüntetni fog aznap, de az ítélet miatt úgy döntött, ő is a tiltakozókkal tart.

A tüntetők egyre többen lettek, és spontán demonstráció kezdődött vonulással. A Kossuth térről a Nyugati térhez mentek, onnan az Oktogonhoz, ahol beszédeket tartottak hangosítással. Simon Botond kb. egy percet beszélt. Azt javasolta, hogy vonuljanak az Oktogontól kb. 100 méterre lévő Terror Háza elé, mert azt szimbolikus helynek tekinti. A jelenlévők így tettek. A demonstráció még sokáig tartott, de a fiatalember már éjfél körül hazaindult.

A Blaha Lujza téren szállt fel az éjszakai buszra, ahol pár perccel később az egyik megállóban egy rendőrautó állt a busz elé. A felszálló rendőr igazoltatta a fiatal tüntetőt. Mással szemben nem intézkedett.

Néhány nap múlva Simon Botond idézést kapott a XIII. kerületi Rendőrkapitányságtól gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértésnek gyanúja miatt. Az idézés az érettségijének időpontjára szólt. Emiatt s mivel nem volt még dolga rendőrséggel, és most sem gondolta azt, hogy bármiféle normát megsértett volna, a Magyar Helsinki Bizottságtól kért segítséget.

Tóth Balázsnak, a Helsinki Bizottság ügyvédjének tanácsára egyeztetett az ügy előadójával, aki – tekintettel az érettségire – elhalasztotta a szabálysértési tárgyalást. Arra május 23-án került sor. Itt az iratokból kiderült, hogy ügyfelünket valószínűleg követte egy civil ruhás rendőr, aki arra hivatkozva kérte a központtól az igazoltatását, hogy Simon gyülekezési joggal visszaélést követett el, ezért szükséges a személyazonosságának megállapítása.

A tárgyaláson a Botond jogi képviselőjeként Tóth Balázs elmondta: a gyülekezési joggal visszaélést akkor követi el valaki, ha az általa szervezett gyülekezést nem jelenti be. Az esetben pedig még a rendőri jelentés szerint is spontán gyülekezésre került sor a bírósági döntés elleni tiltakozásul. Márpedig spontán gyülekezésnek fogalmilag nincs szervezője. Azt pedig nem lehet szervezői magatartásnak tekinteni, hogy valaki egy órák óta tartó, békés demonstráción hosszú vonulás után arra tesz javaslatot, hogy menjenek arrébb 100 méterrel. A Helsinki Bizottság szerint az eljárást szabálysértés hiányában meg kell szüntetni a fiatal, szabálysértést soha el nem követett ügyfelünkkel szemben.

Az ügyben nem az az érdekes, hogy úgy tűnik, civil ruhás rendőrök tényleg követnek tüntetőket, mert az lehet jogszerű is. A kérdés inkább az, hogy miért kell ennyit hatósági energiát elfecsérelni egy olyan „szabálysértési ügyre”, amely során nyilvánvalóan nem történt semmiféle kihágás. (Az előadóként eljáró rendőr egyébként teljesen szakszerűen járt el a tárgyaláson, a bizonyítási eljárás jelenleg folyamatban van.) Mégis mi végre ez a buzgalom, csak azért, mert valaki egy spontán, békés tüntetésen annyit javasolt, hogy több kilométeres vonulás után menjenek még 100 métert egy szerinte politikailag szimbolikus hely elé?