rendőrállam
A rendőrállam olyan rezsimet és gyakorlatot jelent, amelynél a kormány rendkívüli mértékű ellenőrzést gyakorol a civil társadalom és az egyéni jogok felett. A rendőrállam sohasem lehet jogállam.
A rendőrállamban jellemzően nincs elválasztva a törvény szabta államigazgatás és igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom politikai működésétől. Emellett a biztonsági és rendőri erők bevetése és a belső felügyelet fokozott szerepet játszik a kormányzás során. A rendőrállam általában autoriter, totalitárius vagy illiberális rendszerekben alakul ki. Olyan körülmények között jön létre, amikor az uralkodó körök hatalmuk fenntartása érdekében állandó felügyelet alatt tartják polgáraik életét. Bűnmegelőzési, terrorelhárítási vagy háborús indokokra hivatkozva korlátozzák az alapjogokat, és az állami (rendőri) tevékenységnek nincsen hatékony külső (leginkább bírósági) kontrollja.
A rendőrállamok klasszikus példái közé tartozik Benito Mussolini Olaszországa, Adolf Hitler Németországa, Erich Honecker NDK-ja vagy Kim Dzsongun Észak-Koreája, de a kevésbé kirívó totalitárius rezsimek is gyakran rendőrállamok.
Magyarországon a rendszerváltást követően felszámolták a rendőrállamot, de az utóbbi években a rendőrséget rendőrállami jogosítványokkal ruházták fel. Ilyen például a házkutatás vagy a fokozott (rendőri) ellenőrzés feletti bírói kontroll hiánya. A legnyilvánvalóbb példája a rendőrállami gyakorlatnak a tömeges és válogatás nélküli visszakényszerítéseké. Itt ugyanis a gyakorlatban a rendőr hozza meg „az ítéletet” a kiutasításról, majd maga hajtja végre mindezt bármiféle külső kontroll nélkül – gyakran erőszakosan – a menedékjogi védelemre szoruló üldözöttekkel szemben.