demokrácia
A demokrácia a nép által, a népért való kormányzás rendszere. A szó gyökere ógörög, és eredetileg azt a kormányzati vagy államformát értették rajta, amelyben többségi elven közvetlenül érvényesül a nép (démosz) akarata.
A demokráciának három fő típusa van: a részvételi, a képviseleti és az ellenőrző demokrácia.
Az ókori Görögországban a részvételi demokrácia közvetlen volt, ami azt jelentette, hogy minden polgár részt vett a törvények és a kormányzati politika meghozatalában. A legtöbb modern képviseleti demokráciában a nép választások révén közvetetten gyakorolja hatalmát, ami azt jelenti, hogy a választott képviselők a törvényeket az őket megválasztó polgárok nevében hozzák meg. Mindkét esetben a törvények és politikák a többségi uralom elve alapján születnek.
A demokrácia legújabb változata az ellenőrző vagy figyelmeztető demokrácia. Itt számos parlamenten kívüli, a mindenkori hatalmat ellenőrző mechanizmus működik. Az intézmények mellett a média és a civil szervezetek is részt vesznek a hatalom kordában tartásában. A demokráciák új típusához olyan gyakorlatok tartoznak, mint a választási megfigyelés, a mediáció konfliktusoknál és a részvételi költségvetés. Fontos új intézmények az ombudsmanok, a jövő nemzedékek érdekeit és az igazságot és megbékélést szolgáló fórumok.
A jól működő demokrácia legfontosabb jellemzői közé tartozik az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a szabad és tisztességes választások megtartása, a politikai pártok és szervezetek pluralista rendszere, a hatalmi ágak szétválasztása, a hatalmi ágak függetlensége, a szólás- és sajtószabadság, valamint valamennyi állami intézmény alkotmányos alárendeltsége a törvényesen létrehozott polgári hatóságnak.