Egyáltalán nem egyszerű reintegrációs őrizetbe kerülni, ha nem vagy külföldi embercsempész

Nemrég írtunk arról, miért nem jó megoldás a kormány részéről, hogy a külföldi embercsempészeket egyszerűen kiengedi.

Formálisan a kiengedett fogvatartottak reintegrációs őrizetbe kerülnek, amit egy másik államban hajtanak végre. A gyakorlatban viszont csak szélnek eresztik azokat a külföldi fogvatartottakat, akik csak embercsempészés miatt töltik a jogerős büntetésüket. Tisztázatlan ki és hogyan ellenőrzi őket. 

Az egyéb elítéltek számára mindeközben egyáltalán nem egyszerű valódi reintegrációs őrizetbe kerülni. Csökken a reintegrációs őrizetesek aránya, vagyis amikor a szabadságvesztés vége előtt az arra jogosult és érdemes személyek hazamehetnek, büntetésük hátralévő részét távfelügyelet mellett otthonukban tölthetik le.

Ennek szabályait a büntetésvégrehajtási kódex tartalmazza – minden szempontból sokkal szigorúbban, mint amit a 148/2023-as rendelet előír.

1.  Először is csak azok számára elérhető, akiket legfeljebb öt évre ítéltek, és akik a maximum egyéves büntetésükből három, az ennél hosszabb büntetésükből hat hónapot kitöltöttek. Az embercsempészek esetében ilyen megkötés nincs. Hosszabb büntetésre ítéltek is kiengedhetők, és nincs minimálisan kitöltött tartam.
2. A reintegrációs őrizet maximális hossza a szándékos cselekményekért elítéltek esetében 10 hónap, a gondatlan cselekményért elítéltek esetében egy év, vagy a két évnél hosszabb időre ítéltek esetében a szabadságvesztés időtartamának fele. Az embercsempészek esetében ilyen megkötés nincsen.
3. Csak akkor helyezhető valaki reintegrációs őrizetbe, ha van olyan lakása (vagy valaki befogadja egy olyan lakásba), ahol megfelelő a villamos hálózat és a térerő az elektromos lábperec használatához. Ezen túlmenően a pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít arról, hogy nincs-e olyan egyéb körülmény, ami kizárja a reintegrációs őrizet lehetőségét. Ilyen előírás az embercsempészek esetében nincs.
4. A feltételek fennállása esetén is csak akkor elérhető a reintegrációs őrizet, ha „a büntetés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható”, azaz a fogvatartott olyan magatartást tanúsít, amiből arra lehet következtetni, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni. Az embercsempészeknél ez a feltétel is hiányzik.
5. Ha mindez megvalósul, akkor is nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelni az őrizet során. Így például az érintett a kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet csak a bv. bíró által meghatározott célból, időtartamra és úticéllal hagyhatja el (jellemzően bevásárlás, orvosi kezelés, munkavégzés céljából). Együtt kell működnie a pártfogó felügyelővel, hogy az ellenőrizhesse a szabályok megtartását és a reintegrációs folyamatot, és ebből a célból mindig rendelkezésre kell állnia. Az embercsepészeknél értelemszerűen ilyen feltételek sem állnak fent.

Egy külföldi fogvatartott számára, ha nem embercsempész, gyakorlatilag elérhetetlen a reintegrációs őrizet (hiszen nem készülhet pártfogó felügyelői vélemény a lakás és a környezet alkalmasságáról), és a magyar fogvatartottak sem kapják meg túl könnyen, illetve egyre szűkül esetükben a reintegrációs őrizet alkalmazása.

A BVOP közérdekű adatigénylés keretében nyújtott adatszolgáltatása szerint az alábbiak szerint alakult a reintegrációs őrizetben lévők száma és aránya a fogvatartotti populáción belül az év utolsó napján 2015-2022 között.

A fogvatartottak a szabadságvesztés végrehajtása során mindössze egyszer kezdeményezhetik a reintegrációs őrizetet (Bv.tv. 61/A. §), és az adatok azt mutatják, hogy a siker-ráta nem túl magas. Például a BVOP 2020 januárjában úgy tájékoztatta a Magyar Helsinki Bizottságot, hogy 2017. január 1. és 2019. november 30. között az ilyen kérelmek 28%-át utasították el.