Büntetés helyett szociális biztonságot a koldulásra kényszerülőknek!

Az Utcajogász Egyesület bírósághoz fordult annak a halláskárosodott férfinak az ügyében, akit az Eucharisztikus Világkongresszus idején koldulás miatt 50.000 forintra bírságolt a rendőrség még 2021 szeptemberében. Bár a bíróság a pénzbírságot utóbb figyelmeztetésre enyhítette, az Utcajogász az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy kimondassa, a másokat nem zavaró koldulás büntetése alkotmányellenes. A szervezet panaszában hangsúlyozta, hogy a büntetés szükségtelen, mert az eljárásra nem a járókelők panaszai alapján került sor, a koldulás pedig a férfi túléléséhez volt szükséges. A hatályos szabálysértési törvény akkor is büntetni rendeli a nyilvános helyen, mások megszólításával járó koldulást, ha a megszólítás egyébként udvarias, és a megszólított örömmel tesz eleget a kérésnek.

A Magyar Helsinki Bizottság egyetért az Utcajogász Egyesülettel, a koldulás szabálysértését pénzbírsággal büntető gyakorlat nyilvánvalóan alkalmatlan a koldulás társadalmi okainak megszüntetésére. A koldulásra kényszerülő emberek nem tudják befizetni a bírságot, így a Szabálysértési törvény hatályos szabályai szerint azt elzárásra változtatja át a bíróság. A Magyar Helsinki Bizottság felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét arra, hogy ez a gyakorlat egyrészt feleslegesen köti le a bírságot kiszabó szabálysértési hatóság és az átváltoztatásáról döntő bíróság erőforrásait, másrészt pedig a büntetés-végrehajtási rendszerre is aránytalan és felesleges terhet ró, hiszen a szabálysértési elzárás végrehajtása büntetés-végrehajtási intézetben történik.

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint, ha a koldulás kriminalizálása helyett a szociális háló fejlesztésére fordítana nagyobb figyelmet és költségvetési forrást a jogalkotó, azzal nem csak az egyébként is leterhelt büntetés-végrehajtási rendszer tehermentesíthető, hanem az Alaptörvény által megkövetelt kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve is hatékonyabban érvényesülne.