Első nap a börtönben: Hogyan zajlik a bevonulás? Mire figyelj?

A Magyar Helsinki Bizottság évtizedek óta foglalkozik a fogvatartottak jogainak védelmével. Azért dolgozunk, hogy a fogvatartás emberhez méltóbb legyen, hogy a fogvatartottak megkaphassák, élhessenek azzal, ami a törvény szerint nekik is jár. Ez nem csupán benti életükre, mentális egészségükre lenne jó hatással, de megkönnyítené a visszailleszkedésüket is a társadalomba a börtönbüntetés letöltése után, ami mindannyiunk érdeke.

2021-ben börtön kisokost adtunk ki a büntetés-végrehajtási intézetbe történő bevonulással, és az ott tartózkodással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Fontos számunkra, hogy egy igazságos, civilizált országban élhessünk, ahol a büntető igazságszolgáltatás eszközeit akkor használják, amikor szükséges, és úgy alkalmazzák, ahogy az az igazságszolgáltatás alapelveinek, a hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelel. 

Épp ezért segítjük megbízható információkkal azokat is, akikre börtönbüntetés vár. 

Mire kell figyelni a börtönbe vonulás első napján?

Annak, aki életében először vonul börtönbe nem csak az ezzel járó sokkal és félelemmel kell megbirkóznia, de praktikusan is fel kell készülnie az előtte álló időszakra. 

Börtön első nap: mi történik a befogadási eljárás alatt?

Miután megérkezel a börtönbe, ellenőrzik a személyazonosságodat, majd elindul a befogadási eljárás. Ezt a Befogadási  és Fogvatartási Bizottság (BFB) végzi. Átnézik a csomagjaid, hiszen csak előre meghatározott dolgokat szabad bevinni a büntetés-végrehajtási intézetbe. 

Amennyiben zárkán nem tartható tárgyat hozol be magaddal, azt letétbe helyezik.

A személyes tárgyak átvizsgálása után fénykép és ujjlenyomatvétel következik. Ezt követően megvizsgál a bv. (büntetésvégrehajtási) orvos, és beszél veled: megkérdezik a helyzetedről, körülményeidről, céljaidról, hogy tudják, milyen szabályokat alkalmazzanak. Innen a felszerelési raktárba vezetnek, ahol rabruhát és ágyneműt kapsz.

Hogyan zajlik az orvosi vizsgálat?

Először egy szakápoló vizsgál meg, aki megállapítja, hogy van-e fertőző betegséged. Ha van valamilyen sérülésed, azt leírják. Ha a sérülésed olyan jellegű, hogy azt okozhatta bántalmazás, akkor azonnal orvoshoz kell, hogy vigyenek, aki leírja részletesen, hogy milyen sérüléseid vannak. 

A befogadás után legkésőbb 72 órával a bv. orvos is megvizsgál, aki leírja, hogy milyen betegségeid voltak, milyen az általános egészségi állapotod, és azt is, hogy tudsz-e dolgozni. 

A befogadáskor a fogvatartott kérheti, hogy vizsgálják meg, van-e HIV-fertőzése. Ehhez vért vesznek. A vizsgálat önkéntes, nem kényszeríthet rá senki. 

Mit jelent a rezsimbe sorolás?

A végrehajtási fokozaton (fogház, börtön, fegyház) túl a BFB szigorú, általános, vagy enyhe rezsimbe sorolhat téged. 

A rezsimbesorolás függ a magatartásától, az intézeti szabályok várható betartásától, a viselkedésétől és az együttműködési készségétől. Idővel ezeket felülvizsgálják, és lehetséges, hogy szigorúbb, vagy éppen enyhébb rezsimbe kerülsz. Minél enyhébb rezsimben vagy, annál szabadabb lesz az életed a börtönben, annál több lehetőséged lesz.

Börtön első nap: milyen tárgyakat vihetek magammal?

Csak olyan tárgyakat vihetsz magaddal a börtönbe, amiket a büntetés-végrehajtási szervezet szabályai megengednek. A legfontosabb dolgokat a “mit lehet bevinni a börtönbe?” című útmutatóban listáztuk.

Mi történik a befogadási eljárás után?

Általában emeletes ágyakkal berendezett, többszemélyes zárkában helyezik el a fogvatartottakat. A börtönélet nagyon monoton, sokkal kevesebb dolgot lehet csinálni, mint a szabad életben. 

Arra van lehetőséged, hogy:

• naponta legalább egy órát szabad levegőn legyél (ez az idő a végrehajtási rezsimtől függően akár több is lehet, de egy órát mindenkinek köteles biztosítani a bv. intézet); 
• olvashatsz újságot, könyvet (a könyvtárból is kölcsönözhetsz), újságra elő is fizethetsz; 
• kártyázhatsz, társasjátékozhatsz, beszélgethetsz, TV-t nézhetsz a zárkán; 
• mozoghatsz a konditeremben, ha kifizeted a díját és éppen nincs zárva, valamint engedélyezték neked a használatát; 
• iskolába járhatsz, ha van olyan képzés, tanfolyam, ami megfelel neked és a bv. engedélyezi;
• ha van valamilyen program a börtön falain belül, és engedélyezik, akkor azon részt vehetsz, például előadás, koncert, kézműves foglalkozás, terápiás-jellegű foglalkozások (ezek elérhetőségéről kérdezd a pszichológust és a nevelőt); 
• dolgozhatsz; ha van ilyen munka, és kiválasztjanak erre a munkára téged, akkor akár a bv. intézeten kívül is dolgozhatsz, vagy részt vehetsz az intézet fenntartási munkáiban (pl. takarítás, konyha, kertgondozás); 
• részt vehetsz a misén, más vallási szertartásokon; 
• részt vehetsz csoportos foglalkozásokon, például színjátszó csoporton; 
• a nevelők néha adnak egyéni tevékenységet a zárkán (pl. rajzolás, kézműveskedés); 
• ha van ilyen, részt vehetsz személyiségfejlesztő és pszichológiai jellegű foglalkozáson.

Az, hogy mikor kell a zárkában lennie, a végrehajtási fokozattól és a rezsimszabályoktól függ. 

• Ha fogházbüntetésre ítéltek, a zárkád ajtaját nappal nyitva kell tartani, csak éjszakára zárják be (éjszaka sem, ha mosdó és zuhanyzó nincs a zárkában). 
• Ha börtönbüntetésed töltöd, külön engedély kell, hogy a zárka ajtaját nappal (egész nap vagy a nap egy részében) nyitva tarthasd. Az ajtót éjszaka zárva tartják (kivéve, ha mosdó  és zuhanyzó nincs a zárkában). 
• Ha fegyházbüntetésed töltöd, a zárka ajtaja nappal és éjszaka is zárva lesz. Kivételesen engedélyezhetik csak, hogy nappal időszakosan nyitva legyen. Tehát ha nem dolgozol, főszabályként napi 23 órát a zárkán leszel. Ez nagyon megterhelő lehet. 

Amikor nyitva van a zárka ajtaja, akkor szabadon járkálhatsz a körleten, beszélgethetsz más rabbal, használhatod a közösségi termet, ping-pongozhatsz stb.

Ha dolgozol, munkadíjat kapsz. Ez alacsonyabb összegű, mint a civil életben a minimálbér. A munkád után társadalombiztosítási jogviszonyod nem lesz, a nyugdíjnál sem fogják beszámítani ezt az időt. A munkában ugyanakkor jutalmat szerezhetsz, hasznosabban tudod eltölteni az időt, valamint a feltételes szabadságra bocsátásról szóló döntéskor is figyelembe veszik, ha dolgozol.

A bv. intézet mindenki számára készít egy kártyát („spejz-kártyát”), amelyet bankkártyához hasonlóan lehet használni a börtönön belül. A bevonuláskor magaddal vitt készpénz is erre  a kártyára kerül. A spejz-kártyán kívül mással nem fizethetsz odabent. 

Ötféleképpen kerülhet pénz a spejz-kártyára: 

• Munkadíj a bv. intézetben végzett munkáért. 
• Ösztöndíj, ha iskolába jár. 
• Nyugdíj.
• Más juttatás az államtól (pl. rokkantsági ellátás, fogyatékossági támogatás).
  Ha korábban  az Ön részére valamilyen rendszeres pénzbeli ellátást (pl. nyugdíjat) állapítottak meg,  Ön azt a fogvatartása alatt is megkaphatja. Eldöntheti, hogy ez továbbra is a kinti számlájára, esetleg mondjuk egy rokonához, vagy a benti letéti számlájára érkezzen.

• Kintről beküldhetnek Önnek pénzt.
  Ilyen esetben mindenképpen írják bele az utaláskor  a közleménybe, hogy „kiétkezésre”, „gyógyszerre”, „telefonálásra”. Ha nem így tesznek,  a börtön másra is levonhatja a beküldött pénzt.