Beadvány az ombudsmanhoz a „fokozott ellenőrzés” kapcsán
A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosához fordult, kérve, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, valamint a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.
A Magyar Helsinki Bizottság már több, az igazoltatás intézményével és gyakorlatával összefüggő elemzésében és kutatásában foglalkozott a fokozott ellenőrzéssel. A fokozott ellenőrzés lényege, hogy annak elrendelése esetén a rendőri szerv vezetőjének utasításában meghatározott területen és időtartamon belül bárki igazoltatható, a rendőrnek nem is kell mérlegelnie az igazoltatás szükségességét alátámasztó körülményeket. Amellett, hogy az igazoltatás ezen formája egyáltalán nem bizonyult hatékonynak a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés tekintetében, a szabályozással szemben komoly alkotmányossági aggályok is felvethetők.
A rendőrségről szóló törvény felhatalmazása alapján a rendőri szerv vezetője gyakorlatilag bármikor elrendelheti a fokozott ellenőrzést, ami alatt a rendőrök bárkit igazoltathatnak ok nélkül. A jogbiztonság követelményét sértő szabályozás következtében könnyen előfordulhatnak tömeges alapjogsérelmek, mert a fokozott ellenőrzés alatt foganatosított rendőri intézkedések nagyobb eséllyel sérthetik az állampolgárok emberi méltóságát és magánszféráját, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogukat. Ez történt a Magyar Helsinki Bizottság azon ügyfelével is, akit 2013. március 30-án a Sirály nevű közösségi térben „fokozott ellenőrzés” keretében igazoltattak, majd ruházatát átvizsgálták. Az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság a Független Rendészeti Panasztestülethez fordult, panaszában jelezve, hogy a fokozott ellenőrzés elrendelésére vonatkozó felhatalmazás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét is, és a strasbourgi bíróság 2010-ben egy hasonló szabály miatt elmarasztalta az Egyesült Királyságot.
A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosának megküldött beadványa itt olvasható.