#VeddVisszaAJövőd LMBTQ programokkal készülünk a Budapest Pride Közösségi Fesztiválra, nem csak LMBTQ embereknek

Az uniós jogállamisági feltételek több mint felét nem teljesítette a kormány

Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.

Translation is available for this content

Switch to English

Közös érdekünk, hogy az uniós pénzek valóban oda kerüljenek, ahol tényleg szükség van rájuk, és tisztességesen használják fel őket – ez szolgálja az ország fejlődését.  Ez Magyarországon azonban jelenleg nem biztosított a korrupciós és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák miatt. Erre tekintettel decemberben a EU-s tagállamok képviselői (a Tanács) és az Európai Bizottság különböző eljárások keretében felfüggesztették, illetve feltételekhez kötötték Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését.

  • Az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételességi mechanizmus keretében Magyarország vállalta, hogy végrehajt 17 korrupcióellenes intézkedést. Decemberben azonban a Tanács megállapította, hogy az addig megtett intézkedések jelentős hiányosságokat mutatnak, ezért úgy döntött, hogy visszatartja három operatív program pénzeinek 55%-át, mintegy 6,3 milliárd eurót (mai árfolyamon mintegy 2400 milliárd forintot). Emellett kimondta azt is, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok egyelőre nem részesülhetnek EU-s forrásokból.
  • Az ország Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervének jóváhagyásakor a Tanács számos, a jogállamisággal összefüggő mérföldkövet határozott meg, köztük 27 „szupermérföldkövet”, amelyeket Magyarországnak teljesítenie kell ahhoz, hogy az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből bármilyen kifizetést kaphasson – ez összesen 5,8 milliárd eurót (mai árfolyamon mintegy 2200 milliárd forintot) jelent. A mérföldkövek jelentős része egybeesik a feltételességi mechanizmus keretében előírt intézkedésekkel, négy szupermérföldkő pedig az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítását célozza.
  • Mindemellett a Bizottság 10 operatív programmal kapcsolatban megállapította, hogy Magyarország nem felel meg az Alapjogi Charta hatékony alkalmazását és végrehajtását előíró feltételnek (1) az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos hiányosságok miatt, és Magyarország nem férhet hozzá az érintett uniós forrásokhoz, amíg ezeket nem orvosolják. Egyes operatív programoknál a forrásokhoz való hozzáférés akadálya továbbá az is, hogy (2) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok működése, amelyek közül sok egyetemet tart fenn, (3) a menekültügyi rendszer különböző elemei, valamint (4) a 2021-ben hatályba lépett LMBTQI+ ellenes törvény szintén sértik az Alapjogi Chartát.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország pontról pontra értékelte a magyar kormány által a hiányosságok orvoslása érdekében eddig megtett intézkedéseket. Következtetésük az, hogy a kormány 2023 első negyedévének végéig nem tett megfelelő lépéseket a felvetett jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében, és így nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét.

  • A 27 szupermérföldkő közül 13-at teljesítettek, 7-et csak részben teljesítettek, 7-et pedig nem teljesítettek.
  • A 20 további mérföldkő és cél közül, amelyeknek legkésőbb 2023 első negyedévének végéig kellett volna teljesülniük, 8-at teljesítettek, 9-et csak részben teljesítettek, 3-at pedig nem teljesítettek.
  • Az operatív programokkal és az Alapjogi Chartával kapcsolatban azonosított 4 aggályos terület közül egyiket sem kezelték.

Így jelenleg is számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamat kiszámíthatóságával, minőségével és átláthatóságával, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ személyek jogaival kapcsolatos kérdés megoldatlan. Mindezeken a területeken mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz.

A fenti EU-s források sorsa tehát továbbra is bizonytalan, noha hazánknak szüksége van ezekre a pénzekre, hogy élhetőbb, versenyképesebb és biztonságosabb hely legyen Magyarország, mint most. Nincs azonban minden veszve, hiszen a kormánynak továbbra is lehetősége van arra, hogy orvosolja a problémákat, és lépéseket tegyen egy tisztességesen és a polgárok érdekeinek megfelelő hatékonysággal működő állam irányába.

A magyar civil szervezeteken nem fog múlni: továbbra is figyelemmel fogják kísérni az előrehaladást, és a magyar államnak újból felajánlják segítségüket, tapasztalataikat és tanácsaikat a jogállamiság megerősítése érdekében.

A magyar civil szervezetek következtetéseit magyarul összefoglaló áttekintő táblázat itt érhető el. 

A táblázat angol verziója itt, a részletes angol nyelvű elemzés pedig itt érhető el. 

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság