Az állampolgárság fekete doboza
Menekültek és hontalanok honosítása Magyarországon
A semmilyen állampolgársággal nem rendelkező hontalanoknak és a hazájuktól kényszerből elszakadó menekülteknek mindenki másnál nagyobb szükségük van arra, hogy záros határidőn belül megkapják az őket befogadó ország állampolgárságát. Így nem csoda, hogy a nemzetközi jog kötelezi a kérdéses egyezményeket ratifikáló országokat, hogy megkönnyítsék a menekültek és a hontalanok honosítását. De mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan mérhető, hogy egy ország teljesíti-e ezt a kötelezettségét? És mi a helyzet Magyarországon? Kaphatnak-e és kapnak-e a gyakorlatban a menekültek és a hontalanok bizonyos idő után magyar állampolgárságot? Ró-e Magyarországra az uniós jog vagy a strasbourgi gyakorlat bármilyen kötelezettséget, vagy úgy folytatja le a honosítási eljárásokat, ahogy akarja?
A Magyar Helsinki Bizottság kutatása, a világon elsőként, ezekre a kérdésekre kereste a választ, Magyarország példáján vizsgálva, hogy mit jelent e kötelezettségek betartása a gyakorlatban. A Bizottság tanulmánya kimutatta, hogy Magyarország nem felel meg nemzetközi kötelezettségeinek, mivel a menekültek és a hontalanok számos nehézséggel szembesülnek a honosítási eljárásban, és a valóságban éppen, hogy a többi huzamosan itt élő külföldinél jóval nehezebb számukra a magyar állampolgárság megszerzése. A kiadvány részletesen foglalkozik az európai viszonylatban szinte egyedülállóan átláthatatlan, és a XXI. századi Európában egyenesen abszurdnak tűnő magyar honosítási eljárás általános problémáival is.
A tanulmány itt letölthető.