Az állam szabotálása miatt a strasbourgi bírósághoz fordultak
Elszabotálta a magyar állam a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, ezért a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három szakszervezeti tag az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. A kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha a sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a strasbourgi eljárásban.
A szociális terület az egyik legrosszabban fizetett ágazat Magyarországon, a diplomások között ők kapják a legkisebb munkabért. Ráadásul az évek során számos kedvezményüket és béren kívüli juttatásukat elvették tőlük, noha nagyon fontos és mentálisan megterhelő munkát végeznek. Ezért a SZÁD és Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) 2019 december 17-én sztrájkot kezdeményezett a szociális ágazat munkavállalói érdekében. Terveik szerint 2020 februárjától decemberéig havi egy-egy napot leállt volna a munka az ágazatban, amíg követeléseiket nem teljesíti a kormány.
A „gördülő sztrájkkal” a béremelés mellett egyebek között pótszabadságot, korengedményes nyugdíjat, ingyenes, rendszeres szupervíziót követeltek, és azt akarták elérni, hogy az ágazatra fordított költségvetési előirányzat elérje az uniós átlagot.
A hatályos sztrájktörvény szerint a lakossági alapszolgáltatást végző munkáltatónál sztrájkolni csak akkor lehet, ha előzőleg a munkaadó és a munkavállalók megegyeznek a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről, vagy ha nem sikerül, akkor bíróság állapítja meg azokat. A szakszervezetek a még elégséges szolgáltatásról az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkárával tárgyaltak, ő azonban ahelyett, hogy érdemi javaslatokkal segítette volna elő a megegyezést, egyszerűen tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a szakszervezetek ajánlatát. A SZÁD és az MKKSZ bírósághoz fordult. Végül a Kúria 2020. november 25-én jogerősen a szakszervezeteknek adott igazat. De mivel az ítéletet csak 2020. december 28-án kézbesítették, ezért az előre bejelentett napok közül egyetlenegyen sem lehetett már sztrájkolni. A sztrájk meghiúsult. A SZÁD és három munkavállaló a Magyar Helsinki Bizottság segítségével most a strasbourgi bírósághoz fordult.
A sztrájkjogot az Emberi Jogok Európai Egyezménye is védi. A strasbourgi bíróságnak nem először kell eljárnia a jogszabályokban elvileg biztosított, de a valóságban nem érvényesülő sztrájkjog ügyében. Az EJEB ítélkezési gyakorlata szerint a sztrájkjog csak akkor korlátozható jogszerűen, ha a megkötés törvényes célra és „nyomós társadalmi érdek” érvényesítésére irányul. Csakhogy a SZÁD sztrájkja esetében már a Kúria kimondta, hogy az államtitkári „ajánlat” nem felelt meg a törvényi elvárásnak, mert abban a még elégséges szolgáltatás a gyakorlatban egyet jelentett volna szinte a teljes „normál” munkavégzéssel, és csak néhány adminisztratív tevékenységet lehetett volna felfüggeszteni a sztrájk idejére.
A strasbourgi esetjog szerint a jogvédelem nem lehet elméleti és illuzórikus. Az ilyen ügyekben meghatározó szerepe van az időmúlásnak. A sztrájkkal kapcsolatosjogviták eldöntésében ezért az államoknak szigorú eljárási határidőket kell megállapítani és érvényesíteni. Ez nálunk hiányzik, ezért fordulhatott elő, hogy a tervezett sztrájk utolsó napja után csak 19 nappal kézbesítették a Kúria ítéletét. Ezért aztán a magyar állam nem csak az egyesülés szabadságát, de a hatékony jogorvoslathoz való jogát is megsértette a panaszos szakszervezetnek és tagjainak.
„Ha semmilyen következménye nincs annak, hogy a sztrájk azért hiúsult meg, mert a kormány nem teljesítette jóhiszeműen a tárgyalási kötelezettségét, és a jogalkotó nem hozott olyan eljárási szabályokat, amelyek biztosítják az ilyen jogviták kellően gyors lefolyását, akkor a jövőben semmi nem akadályozza meg, hogy ugyanígy elszabotáljanak bármilyen sztrájkot. Ezért nem csak a saját igazunkat keressük Strasbourgban, hanem mindenkiét, aki a jövőben sztrájkot akar szervezni” – mondta Köves Ferenc, a SZÁD elnöke.