Feliratkozás hírlevélre Ne maradj le legfontosabb híreinkről 2025-ben!

Amerikában már felfogták, hogy a koronavírus különös veszélyt jelent a börtönökben

Az Egyesült Államokban is felismerték a veszélyt, számos óvintézkedést vezettek be a börtönökben. Szabadon engednek fogvatartottakat, nem fogadnak be kisebb súlyú bűncselekmények miatt elítélteket. A fegyőrök és az elítéltek egészsége, illetve az intézetek rendje is átmenetileg ezt kívánja.  

WHO kiemeli, hogy a koronavírus-fertőzés zárt intézetekben gyorsabban terjed, az elkülönítési és távoltartási, tisztálkodási lehetőségek ugyanis rosszabbak, mint másutt. Kedden írtunk arról, hogy Európában hogyan reagált a büntetés-végrehajtás a kockázatokra. Ott számoltunk be arról is, hogy Iránban a késlekedés következménye miatt radikális döntést kellett hozni, és óvadék ellenében 85 ezer embernek szakították félbe a büntetését.

A Magyar Helsinki Bizottság javaslatokat is tett a kockázatok csökkentésére, amit Völner Pál államtitkár egyetlen széles gesztussal „erkölcsileg, etikailag vállalhatatlan, logikailag pedig nonszensznek” minősített. Ezek olyan szolid ajánlások, amelyeket mint szükségintézkedéseket Európa-szerte és Amerikában egymás után vezetnek be. Egyformán szolgálják a börtönök őrzésbiztonságát, valamint a büntetés-végrehajtás személyi állományának és az elítélteknek az egészségét.

Tömegesség és túlzsúfoltság

Az Egyesült Államokban több embert tartanak fogva, mint Szlovénia teljes kétmilliós lakossága: nem kevesebb, mint 2 270 800 személy van börtönbe zárva jelen állás szerint. Ez az amerikai összlakosság nagyjából 7 ezreléke. Nálunk ez az arány meg sem közelíti a 2 ezreléket, pedig mi olyan országnak számítunk Európában, ahol viszonylag sok embert tartanak fogva. De abban nincsen különbség, hogy Amerika és mi is a börtönök túlzsúfoltságával küszködünk.

Nyilván, nem most kell vitatkozni az amerikai büntetőpolitikáról, de azt el kell ismerni, hogy a börtönökben nálunknál gyorsabban és előrelátóbban reagáltak a járványveszélyre.

Eddig 6 amerikai fogvatartottnál és 4 börtönőrnél és -dolgozónál mutatták ki a fertőzést. Ez valóban nem sok. De azt is tudni kell, a központi kormányzat viszonylag későn ismerte fel a veszélyt és indult meg a tesztelés.

Mi jelent speciális járványügyi problémát a börtönökben szemben más zárt intézetekkel?

  • túlzsúfolt zárkák és folyosók, nem megfelelő higiéniai feltételek;
  • megbilincselt emberek nem tudják szájukat eltakarni köhögés vagy tüsszentés esetén;
  • a mosdókban sokszor nincs szappan, kézfertőtlenítő használata pedig nem engedélyezettek alkoholtartalma miatt;
  • valamint az egyik legnagyobb feladat a fogvatartottak és hozzátartozóik, illetve a bv. dolgozók szorongásának menedzselése. Nem csak a vírustól rettegnek, de esetleges zendüléstől vagy valamilyen erőszakcselekménytől.

Sok a különösen veszélyeztetett

Azt hihetnénk, hogy a börtönökben túlnyomó részt erős, egészséges fiatalemberek vannak. Ez csak részben igaz. Idősek, szenvedélybetegek és egyéb krónikus betegségben szenvedők tömegével vannak az amerikai börtönökben.

A legtöbb embert állami börtönökben tartják fogva. Szövetségi börtönökben is azonban több mint 175 ezren vannak, 10 ezernél több közülük 60 év feletti. És több tízezren vannak, akik valamilyen orvosi kezelés alatt állnak. A veszélyeztettek száma tehát itt sem kevés.

A Szövetségi Börtöniroda (BOP) a védekezés érdekében felfüggesztette a hozzátartozói beszélőket, ügyvédi beszélőket, a fogvatartottak intézetek közötti szállítását, a dolgozói utazást és tréninget 30 napra, abban bízva, hogy ezzel lassítható a vírus terjedése.

Ügyészek azt nyilatkozták, hogy a BOP már január óta készül a vírus kitörésére. Ennek nyomán alakult egy akciócsoport, amely a Centers for Disease Control meg a WHO szakértőinek segítségével tevékenykedik, és keres megoldásokat a helyzet kezelésére.

Újonnan érkező fogvatartottakat bevonulásukkor megvizsgálják. A tünetmentes, de veszélyeztetettnek tekintetteket is elkülönítik. A bv. intézetek dolgozóit is fokozott szűrővizsgálatnak vetik alá olyan területeken, ahol gyors ütemben terjed a fertőzés. A társas érintkezést minimalizálják és limitálják a csoportos összejöveteleket. Ezen felül az intézetek zsúfoltságától és fizikai adottságaitól függően lépcsőzetes étkeztetést és rekreációt (sportfoglalkozások, séta stb.) vezetnek be.

Vészhelyzeti törvény készül

A Kongresszus egy törvény elfogadására készül. Ennek részeként többen kérték, hogy az alacsony biztonsági kockázatú fogvatartottakat ideiglenesen engedjék ki a börtönökből, annak érdekében, hogy csökkentsék a járvány terjedését ezekben a zárt közösségekben.

Vannak más javaslatok is. Az ún. letöltő házak igen zsúfoltak, de a félutas házak kihasználtsága országszerte nagyon alacsony, így jelen helyzetben lehetőség lenne arra, hogy fogvatartottakat vegyenek át akár azonnal.

Másik megoldási javaslat, hogy 60 év feletti fogvatartottak, akik jó magaviseletűek voltak börtönbüntetésük során, és letöltötték annak legalább kétharmadát, majd otthonukban tölthessék le büntetésük hátralévő részét.

Átmeneti rendelkezésekről lehet itt szó, senki sem szeretné, ha a bűnelkövetők örökre mentesülnének a jogkövetkezmények alól. De az emberi élet, az elítéltek és börtönőrök életének védelme most a legfontosabb. Ezek szerint az országos tiszti főorvos is akár elrendelhetné a rabok feltételes szabadságra bocsátását az olyan fertőző betegségek behurcolásának, átterjedésének vagy terjedésének megakadályozása érdekében, amelyeket az elnök megjelöl. Ezt sokan jobb megoldásnak tartják, mint a BOP 30 napos büntetésmegszakítási lehetőségét.

Elítéltek szabadítása, a börtön kiváltása

Több ügyvéd is nyújtott be kérelmet ügyfelei nevében, kérve, engedjék ki őket. A bv. intézetek ugyanis túlzsúfoltak, nincsenek biztosítva a megfelelő higiéniai feltételek. Sokszor nincs megfelelő orvosi ellátás sem. Egyedi kérelmek alapján tömeges szabadításról azonban még nem beszélhetünk.

Viszont érezhető, hogy változóban a hatóságok hozzáállása. A rendőrök egyes helyeken például kevesebb embert állítanak elő, az ügyészek kisebb büntetését kérnek nem erőszakos bűncselekményt elkövetők esetében, a bírók pedig halasztanak vagy alternatív megoldásokat keresnek börtönbüntetések helyett. Van, ahol ötödére esett vissza a letartóztatások elrendelése.

Az igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás elsősorban tagállami feladat. Így aztán nagyon tarka a kép.

Los Angeles-ben, Kalifornia államban, ahol Amerika egyik legnagyobb bv. intézményhálózata működik nagyjából 22 ezer fővel, 600-zal csökkentették a fogvatatottak számát február végéig. Olyanokat engedtek haza, akik 30 napon belül egyébként is kitöltenék büntetésüket.

Clevelandben, Ohio államban a bírók különleges ülés tartottak, ahol többen vádalkut kötve beismerték bűnösségüket, ezzel is tehermentesítik az igazságszolgáltatást. Emellett kiengedtek több mint 200 alacsony-kockázatú, nem erőszakos bűnelkövetőt.

New York állam kormányzója március 18-án jelentette be, hogy Los Angeles és Cleveland példáját követve, a veszélyeztetett fogvatartottak jelentős részét szabadon bocsátják. Jelenleg is vizsgálják, hogy kiengedhetők-e például olyanok, akiket kisebb bűncselekményért ítéltek el, és akiket leginkább veszélyeztet a vírusfertőzés. Nem könnyű meghúzni a határt.

Az sem könnyíti meg a dolgot, hogy a bíróságok is egyre nehezebben működnek a járványügyi korlátozások miatt. San Francisco, Kalifornia állam és Boulder, Colorado állam, Brooklyn, New York állam és Philadelphia, Pennsylvania kerületi ügyészei lépéseket tettek annak érdekében, hogy olyan fogvatartottakat engedjenek ki, akiknek kevés napjuk van hátra a büntetésből, illetve nem erőszakos bűnelkövetők, valamint olyanokat, akik tárgyalás előtt állnak.

Ohio állam több megyéjében előrehozott meghallgatásokat tartanak, hogy csökkentsék a fogvatartottak számát. Bírók egy nap alatt 38 embert engedtek szabadon, és remélik, hogy további legalább 200 alacsony kockázatú, nem erőszakos rab esetében is biztosítható lesz ez. New Jersey államban ideiglenesen szabadon bocsátottak ezer főt, az állam egész börtönlakosságának majdnem a 10 százalékát. De még a texasi Travis megyében is 50 százalékkal több embert engednek ki a bírók személyes biztosítékhoz kötve, mint korábban. A példák hosszan sorolhatók.

Ingyenes telefonálás

Akik bent maradnak, azoknál plusz kommunikációs lehetőségekkel igyekeznek segíteni a kapcsolattartást a hozzátartozókkal. Nagy szükség van a feszültség enyhítésére. Shelby megyében (Tennessee) a beszélőket ugyan felfüggesztették, de cserében elengedték a telefonos percdíjakat és a videókommunikáció díját. Utahban a rabok tíz ingyenes telefonhívást indíthatnak hetente, egy hívás maximum 15 perc lehet. Nagyon sok helyen biztosítanak egyébként is ingyenes telefonálást.

Előrejelzések szerint hetek, hónapok lehetnek még, amíg a vírus berobban Amerikában. Megfelelő intézkedések megtételével a vírus terjedése jó esetben lassítható lesz. Az is látszik, hogy a helyi döntéshozók képesek ideológiai és politikai előítéletekein túllépni, és felismerni, hogy az emberi élet védelme a legfontosabb. Az is jelentősen különbözik a jelenlegi magyar gyakorlatról, hogy a döntéshozók hallgatnak a büntetés-végrehajtási szakmára, civil szervezetekre és tudósokra.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság