A VB továbbra sem elégedett a bírósági törvényekkel

A kormányzati kommunikációval ellentétben a Velencei Bizottság legújabb, a módosított bírósági törvényekről szóló jelentésében továbbra is súlyos kritikákat fogalmazott meg. Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint az ügyáthelyezésre vonatkozó szabályok továbbra sem felelnek meg a jogállami követelményeknek, az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosítványai pedig továbbra is túl szélesek.

A Velencei Bizottság (VB) a napokban közzétett jelentése szerint a bírósági szervezetrendszerre és a bírák jogállására vonatkozó szabályok egy része továbbra sem felel meg a jogállami követelményeknek. A VB kritikái nagyrészt egyeznek az EKINT, TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság korábbi elemzésének megállapításaival.

A szervezet az alábbi két területen látja a legégetőbbnek a problémákat:

  • A jelentés szerint az ügyáthelyezési rendszer módosított formájában sem biztosítja a törvényes bíróhoz való jogot, így nem felel meg a jogállamiság követelményének. A VB leszögezi: a rendszer felülvizsgálatra szorul, és a helyzet rendezéséig az ügyáthelyezési jog gyakorlását fel kell függeszteni
  • A kényszernyugdíjazott bírák helyzetét kifejezetten aggályosnak találja a VB. A testület szerint a vonatkozó alkotmánybírósági határozat nyomán megalkotandó jogszabályi rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a kényszernyugdíjazott bírákat automatikusan visszahelyezzék korábbi pozíciójukba, amennyiben erre igényt tartanak.

A VB emellett például az alábbi kérdésekben javasol változtatásokat:

  • Meg kell fosztani a legfőbb ügyészt attól a jogától, hogy a törvény által meghatározottól eltérő bíróság előtti vádemelésre adhasson utasítást.
  • Meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke a bírói posztra kiírt pályázat eredménytelenné nyilvánításával akadályozza meg, hogy az általa nem támogatott pályázó töltse be az adott bírói álláshelyet.
  • Az OBH elnöke számára minden esetben kötelezővé kell tenni, hogy indokolja döntéseit.
  •  Nem jelenti az OBT összetételének pluralisztikussá tételét, hogy tanácskozási joggal nem bírák is részt vehetnek az ülésein, a nem bíró résztvevőknek e helyett szavazati jogot kell biztosítani.
  • Meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke háromévente egy évre hozzájárulásuk nélkül rendelhesse ki másik szolgálati helyre a bírákat.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár október 13-i nyilatkozata szerint a VB „üdvözölte a bírósági törvények módosítását” és „fenntartotta aggályait” a bírák nyugdíjazásával és az ügyek áthelyezésével kapcsolatban, emellett „kisebb jelentőségű” javaslatokat is megfogalmazott. A fenti, csupán példálózó lista alapján azonban nyilvánvaló, hogy a kifogásolt szabályok és a javasolt változtatások korántsem „kisebb jelentőségűek” – hacsak a kormányzat nem tekinti annak az olyan jogállami alapértékeket, mint a tisztességes eljáráshoz való jog, a törvényes bíróhoz való jog és a bírói függetlenség.

Répássy Róbert egy másik nyilatkozatában úgy fogalmazott: a VB egy „elvont mércét” alkalmaz, amely „nincs írásban lefektetve”, és „nehéz eltalálni az ő mércéjüket”, ezért kérik az Alkotmánybíróság döntését a VB fennmaradó kritikái kapcsán. A fenti felsorolás ezzel szemben konkrét. Ha a kormány szeretne eleget tenni a Velencei Bizottság javaslatainak, nincs nehéz dolga.

 

***

A Velencei Bizottság véleménye angolul elérhető itt, a vélemény magyar fordítása itt olvasható.

A jelentés kapcsán elhangzott kormányzati nyilatkozatokat lásd itt és itt.

Az EKINT, a  Magyar Helsinki Bizottság és a  TASZ korábbi elemzése a módosított bírósági törvények kapcsán itt érhető el.

 

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság