A társadalmi egyeztetés csak fügefalevél a veszélyhelyzet meghosszabbításához

Ma van a veszélyhelyzet 1541. napja. A kormány 2020. március 11-én, több mint négy és fél éve hirdetett először veszélyhelyzetet, akkor a koronavírus-járványra való hivatkozással. Azóta egy pár hónapos időszakot leszámítva folyamatosan fennáll a „rendeleti kormányzás”, ami lehetővé teszi, hogy egyik napról a másikra felülírjanak törvényeket.

A kormány ezt kihasználva eddig több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyek közül számos semmilyen összefüggésben nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjával (korábban a koronavírus-járvánnyal, jelenleg pedig az Ukrajnában zajló háborúval), ehelyett a kormány politikai céljait szolgálta.

Eközben a parlamenti kormánytöbbség a kormány javaslatára módosította a különleges jogrendre vonatkozó alaptörvényi és törvényi szabályokat, tovább növelve a kormány indokolatlan túlhatalmát. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) számos alkalommal hívták már fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos jogállamisági és alapjogi problémákra, észrevételeiket azonban a kormány nem vette figyelembe, ahogy a nemzetközi szervezetek és az Európai Unió kritikáit sem.

A civil szervezetek a veszélyhelyzet mindegyik meghosszabbításakor jelezték aggályaikat. Véleményük és javaslataik elutasítását kétszer is mindössze azzal indokolta a kormány, hogy azok „nem illeszked[nek] a kormányzati politikába”, illetve „ellentétes[ek] a jogalkotói szándékkal”. Legutóbb fél éve pedig a kormány összefoglalójában már meg sem említették a civil jogvédő szervezetek írásos véleményét, noha ez a fajta semmibevétel ellentétes a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény betűjével és szellemével is.

Egy október 2-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet újabb 180 nappal hosszabbítanák meg, 2025. május 18-ig. Ráadásul a tervezethez a korábbiakhoz hasonlóan megint csupán egyetlen szűkszavú mondatot csatolt „indokolás” gyanánt az Igazságügyi Minisztérium, ami szintén jogszabálysértő.

A civil jogvédők továbbra is azon az állásponton vannak, hogy a veszélyhelyzet teljes szabályozásának újragondolására lenne szükség. A társadalmi egyeztetés keretében a kormánynak eljuttatott véleményükben ezért kénytelenek voltak negyedszer is megismételni korábbi határozott kritikájukat, és egyebek mellett az alábbi ajánlásokat fogalmazták meg:

• Alakítsák át a különleges jogrend szabályozási koncepcióját mind az Alaptörvényben, mint a kapcsolódó (sarkalatos) törvényekben a jogállamiság elvéből fakadó követelményeknek, illetve a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott sztenderdeknek megfelelően.
• Foglalják újra az Alaptörvénybe azt a szabályt, amely szerint a veszélyhelyzeti kormányrendeletek egy kezdeti, rövid időszak után csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján, annak jóváhagyásával maradhatnak hatályban. A rendelkezés szövegezése tegye egyértelművé, hogy az Országgyűlés nem adhat korlátlan és határozatlan idejű felhatalmazást a kormánynak arra, hogy a jövőben meghozandó, egyelőre ismeretlen tartalmú kormányrendeleteket hatályban tartson. 
• Vizsgálják felül a kormány felhatalmazásának kereteit megszabó, jelenleg gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást adó sarkalatos törvényi szabályokat a veszélyhelyzeti rendeletek meghozatala, illetve a rendkívüli intézkedések megtétele kapcsán.
• Írják elő, hogy az Országgyűlés alkalmanként legfeljebb a veszélyhelyzet 90 nappal való meghosszabbítására adhat felhatalmazást a kormánynak, és most se legyen több.
• Állapítsanak meg rövid határidőt az Alkotmánybíróság számára a különleges jogrenddel, illetve a különleges jogrendi intézkedésekkel összefüggő indítványok érdemi elbírálására. 
• Minden, a különleges jogrendhez kapcsolódó jogszabály-módosítást bocsássanak társadalmi egyeztetésre a vonatkozó törvénynek megfelelően. A kormány kérje ki a Velencei Bizottság véleményét a különleges jogrendi szabályokra vonatkozó jogszabálytervezetekről, és vegye figyelembe a testület véleményét.

A civil szervezetek véleménye itt érhető el.