A strasbourgi bíróság is elítélte a menekülők tranzitzónás fogvatartását és éheztetését
Az Iránból menekülő R.R.-t, állapotos afgán feleségét és három kisgyermeküket majd négy hónapon át tartották fogságban a röszkei tranzitzónában. Ezalatt a családfőt éheztették is. Ma az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy jogellenesen tartották őket fogva. Emellett a magyar állam megsértette a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalmát is. Az öttagú családnak a Magyar Helsinki Bizottság biztosított jogi képviseletet.
A komoly egészségügyi problémákkal küzdő és súlyosan traumatizált család 2017 áprilisában léphetett be a röszkei tranzitzónába. Egyedül csak ott adhatták be menedékkérelmüket, és az eljárást is ott kellett lefolytatni, mert akkoriban változtak a szabályok. Pedig a család minden tekintetben különleges, tragikus helyzetének megfelelő elbánást érdemelt volna. Segítségre szorultak, nem fogságra.
Az asszonyt eredeti hazájában kegyetlenül üldözték, súlyos traumák érték, amelyet követően először Iránban talált biztonságra, de a férjét később itt fenyegető veszélyek miatt Iránból is tovább kellett menekülniük. A kisgyerekek pedig a családot ért egyéni traumáktól függetlenül is magától értetődően sérülékenyeknek számítanak, akiket egy jogállamban semmi szín alatt nem lehetne bebörtönözni.
Csakhogy az akkor bevezetett esztelen és embertelen szabályok értelmében a menedékkérő családot a teljes menekültügyi eljárás idejére, időkorlát nélkül a tranzitzónába zárták, egyéni helyzetüktől és attól függetlenül, hogy az számukra embertelen, megalázó bánásmódot jelentett. Ráadásul a hazai szabályok azt is megakadályozták, hogy a ténylegesen megvalósuló fogvatartás és az elhelyezési körülmények ellen hatékony jogorvoslatot keressenek a magyar bíróságoknál.
A család esetében tovább súlyosbította a helyzetet, hogy bár a Magyar Helsinki Bizottság kérelme nyomán a strasbourgi bíróság ideiglenes intézkedésként arra szólította fel a kormányt, hogy a kérelmezőknek helyzetünknek megfelelő elhelyezést biztosítsanak, ez azonban nem történt meg. Maradniuk kellett a tranzitzónában. Emellett a férfinak hónapokon át nem adtak enni, és ezen csak a Magyar Helsinki Bizottság újabb eljárása segített. Ennek nyomán a strasbourgi bíróság arra kötelezte a magyar kormányt, hogy adjanak végre enni a gyerekek apjának is.
A család csak 3 hónap és 26 nap után szabadult a röszkei tranzitzóna konténerbörtönéből, ami kizárólag annak volt köszönhető, hogy a magyar menekültügyi hatóság döntést hozott arról, hogy a családot hazájukban fenyegető veszélyek miatt védelemre szorulnak.
Pohárnok Barbarának, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének a segítségével a család azt kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy állapítsa meg, röszkei tranzitzónában hónapokon át tartó elhelyezésük fogvatartásnak, mégpedig jogellenes fogvatartásnak minősül. A család sérülékenységére, a gyermekek legalapvetőbb igényeire, legfőbb érdekeire tekintet nélküli elhelyezési körülményeik az embertelen és megalázó bánásmód tilalmába ütköznek. Mindezek ellen a hazai szabályok nem teszik lehetővé a hatékony bírósági jogorvoslatot.
A strasbourgi bíróság ma kimondta, hogy az iráni-afgán család röszkei tranzitzónában történő közel 4 hónapig tartó elhelyezése jogellenes fogvatartásnak minősül, amelyre embertelen, megalázó körülmények között került sor, megfelelő döntés és hatékony jogorvoslat biztosítása nélkül.
A menedékkérő család ügyének önmagán túlmutató jelentősége van. Ez ugyanis az első strasbourgi ítélet azóta, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2019 novemberében jogerősen megállapította ugyan, hogy a magyar állam megsértette két tranzitzónába zárt bangladesi menedékkérő férfi emberi jogait menedékkérelmük vizsgálatának megtagadásával és szerbiai kiutasításukkal, ugyanakkor nem tekintette fogvatartásnak a kevesebb, mint 28 napig tartó elhelyezésüket ugyanebben a röszkei tranzitzónában. Az ő ügyük a 2015 őszi helyzetet tükrözte.
R. R.-ék mostani győztes pere viszont a 2017-es, amikor már sokkal rosszabb volt a helyzet, mint a 2015-ben. A mai ítélet megfelel az Európai Unió Bírósága jogértelmezésének is. A luxembourgi bíróság ugyanis tavalyi ítéletében már kimondta, hogy fogvatartásnak minősül és az uniós jogba ütközik az R.R.-ék helyzetével egyezően, a menekültügyi eljárás teljes idejére elrendelt tranzitzónai elhelyezés. Az uniós bíróság értelmezése szerint a tranzitzónában legfeljebb négy hétig lehet őrizetben tartani menedékkérőket, ezt követően biztosítani kell az országba való belépésüket és megfelelő elhelyezésüket Magyarország területén. Menedékkérők őrizetben tartására pedig ezen túl, az ország területén lévő fogdákban is kizárólag indokolt esetben, bírósági felhatalmazás esetén kerülhet sor.
„R. R. és családja 2017 tavaszán zajlott jogellenes fogvatartását sok száz hasonló követte. Volt, amelyik néhány hónapig, volt, amelyik több mint egy évig tartott. Tavaly a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek ügyében hozott uniós bírósági döntést követően bezárták a tranzitzónákat, így a jogellenes fogvatartás véget ért. A strasbourgi bíróság mai döntésével pedig megnyílik az út, hogy azok a jogellenesen sanyargatott emberek, akiket korlátlan időre fémkonténerekbe zárt a magyar állam, végre igazságot kapjanak” – mondta Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, a kérelmezők jogi képviselője.