A semmiért vitték el, kártérítést kell fizetni a rendőrségnek
A rendőrségnek egymilliót kell fizetni a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A büntetlen előéletű családapát alap nélkül gyanúsították meg, megalázóan állítottak elő, és az ellene indított eljárásról tévesen és felhatalmazás nélkül tájékoztatták a kerületi önkormányzatot. Az ítélet nem jogerős.
„Rossz szomszédság: török átok” – tudjuk Arany Jánostól. Máig erősen fog ez az átok Magyarországon. Történetünk is szomszédok civakodásával indult. Budapesti társasház lakóközösségét tartotta félelemben egy póráz és szájkosár nélkül rohangáló harci kutya. A jószág gazdái persze nem értették, mi ezzel a gond. Miután a többi lakó bejelentést tett az önkormányzatnál, hogy felelős ebtartásra kötelezzék őket, ellencsapásként feljelentést tettek a rendőrségen ügyfelünkkel szemben.
A kutya gazdái, anya és lánya zaklatásra panaszkodtak a kerületi rendőröknek. Azt állították, hogy Attila (megváltoztatott név) rendszeresen utánuk járkál a kutyasétáltatásnál, és provokálja a házi kedvencüket például úgy, hogy nyávogó hangot ad ki a bejárati ajtajuk előtt. Fél évvel korábban pedig a férfi hangosan kiabált velük – ez utóbbi valóban megtörtént, amikor ügyfelünk a harci kutyától féltette családját.
A rendőrségnek ez elég volt ahhoz, hogy büntetőeljárást indítsanak Attila ellen. Amiről őt nem értesítették. Csak akkor tudta meg, hogy baj van, amikor munkahelyén – egy óvodában dolgozott kertészként – felhívta a megrettent felesége, aki a másfél éves gyerekével volt otthon, hogy itt vannak a rendőrök és beszélni akarnak vele. Attilával még ekkor sem közölték, mit vétett.
A kiérkező négy (!) rendőr az óvodánál sem mondott semmi pontosat. Attilának sohasem volt dolga a törvénnyel, büntetlen előéletű. Még jobban megijedt, amikor a rendőrök közölték, hogy most azonnal előállítják a kapitányságra. Perzselő szégyent érzett, amikor kollégái és a gyerekek szeme láttára be kellett ülnie a rendőrautóba.
Egy darabig folyosón váratták, majd berakták fogdára, ahol le kellett venni az edzőcipőjét. Mezítláb ücsörgött a hideg helyiségben, míg ki nem vitték. Itt tudta meg végre, mivel gyanúsítják. Azt azonban nem indokolták meg neki ott sem, hogy ebben a kis súlyú ügyben miért nem lehetett írásban beidézni őt a rendőrségre. Maga a kihallgatás már gyorsan lezajlott, és a végén Attila panaszt tett a gyanúsítás ellen, majd elengedték.
Ezek után kért segítséget a Magyar Helsinki Bizottságtól. Attila gyanúsítás elleni panaszát – szokatlan módon – az ügyészség egyből megalapozottnak találta, vagyis a rendőröknek nem szabadott volna büntetőeljárást indítani vele szemben. Amin ne is csodálkozzunk, mert maga a feljelentés is számos meghökkentő részletet tartalmazott, így például azt, hogy a kutyát Attiláék állítólag olyan madárijjesztővel akarták ingerelni, amibe kamerát szereltek.
Még szokatlanabb, hogy maga a Magyar Helsinki Bizottság által benyújtott panaszt követően maga a kerületi rendőrkapitány is elismerte: Attila előállítása törvénysértő volt.
Közben a minden alapot nélkülöző büntetőeljárást is megszüntették. Viszont még ezelőtt a kapitányság a kerületi önkormányzat polgármesteréhez fordult. Levelükben tényként azt közölték, hogy Attila mint „elkövető” ellen zaklatás miatt folyik büntetőeljárás, és a férfi „viselkedése negatív hatással van lakókörnyezetére”. Ez Attila önkormányzati lakásban élő családjának különösen rosszul jött, mert szerettél volna megvenni az ingatlant.
A férfi bírósághoz fordult. A Fővárosi Törvényszék mindenben igazat adott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A bíró három személyiségi jogsértést állapított meg. Az ítélet szerint a rendőrség egyrészt azzal okozott kárt Attilának, amikor minden előzetes értesítés nélkül a rendőrök elvitték őt a munkahelyéről. Másrészt megsértették az emberi méltóságát azzal, hogy teljesen alaptalanul meggyanúsították egy bűncselekmény elkövetésével. Harmadrészt pedig a jó hírnév megsértését is kimondta most a bíróság, mivel a rendőrök az ártatlanság vélelmét tiporva, még az eljárás kezdeti szakaszában keresték meg a kerületi önkormányzatot és adtak számára téves tájékoztatást.
A bíróság a jogsértések megállapításán túl egymillió forintos sérelemdíjat ítélt meg Attilának.
„Minden jogszerűtlen intézkedés egy kicsit csorbít a rendőrök felé irányuló állampolgári bizalmon, pedig annak fenntartása elsődleges fontosságú a hatékony bűnmegelőzés és bűnüldözés érdekében. A kiábrándultság a szokásosnál is jobban tettenérhető volt ebben az esetben, Attila édesapja ugyanis rendőrként szolgált 25 évig, így Attila istenítette ezt a hivatást gyermekként. Elszomorító volt a tárgyalás során végighallgatni a nyilatkozatát attól, hogy hogyan rendült meg a bizalma a rendőri testületben a megalázó előállítás és gyanúsítotti kihallgatás, majd a jó hírneve megsértése miatt. A Fővárosi Törvényszék ítélete szerencsére visszaadta a törvénybe és a jogalkalmazásba vetett hitét” – mondta el az ítélethirdetést követően Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.