A miniszterek nem tartják be az ukrajnai menedékesekre vonatkozó rendeletet
Bár az államnak minden hónapban frissíteni kellene „a háború sújtotta területek” listáját, augusztusban ez elmaradt. Ehhez képest menedékes családok százainak szüntették meg az államilag támogatott lakhatását arra hivatkozva, hogy olyan területekről menekültek el, ahol nem folynak harci cselekmények. Már ez sem igaz.
A kormány puccsszerűen módosította az ukrajnai menedékesek ellátásának rendeleti szabályait. Augusztus 21. óta már csak azon keveseknek jár támogatott szálláshely, akik, úgy mond, Ukrajna „háború sújtotta területeiről” menekültek Magyarországra. Azóta mintegy két-háromezren – többségükben gyerekek – kerültek reménytelen helyzetbe.
A június végi rendelet előírja, miszerint „a háború sújtotta területek” listáját az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos (azaz Pál Norbert) állítja össze a honvédelemért felelős miniszter (azaz Szalay-Bobrovniczky Kristóf) és a külpolitikáért felelős miniszter (azaz Szijjártó Péter) bevonásával, amelyet a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter (azaz Navracsics Tibor) minden hónap 10. napjáig megküld a helyi védelmi bizottságok részére, valamint ezzel egy időben a hivatalos honlapján tesz közzé.
Az első ilyen listát július elsején ki is adták. Ebben a 27 ukrajnai közigazgatási egységből, területből (megyéből) 13 szerepelt. Vagyis a kormány emberei szerint 14 megyében, az ország több mint felében nincsen háború Ukrajnában.
A következő területlistának augusztus 10-ig kellett volna megjelennie. De nem jelent meg. Ennek ellenére augusztus 20-án táján elkezdődött a továbbra is segítségre szoruló menedékes családok kiszorítása, kiköltöztetése egykori szálláshelyeikről. Családok százai kerültek létbizonytalanságba. Pedig akkor már nem is volt jogszabálynak megfelelő területlista. Tegyük hozzá: azóta sincs.
Újabb fejlemény viszont, hogy Oroszország e héten hajtotta végre a háború kezdete óta a legnagyobb összehangolt ukrajnai légicsapását. Csak hétfőn 127 rakétával és 109 drónnal támadták Ukrajna szinte teljes területét Putyinék. Ugyan ezek többségét sikerült még a levegőben megsemmisíteni, de 35 így is célba talált. Házak, polgári létesítmények dőltek romba, és civil halálos áldozatok is voltak. Nyolc olyan megyét is támadás ért, amelyik közül egyetlen sem szerepelt a magyar kormány eddigi listáján. Ezek a Vinnicjai, Poltavai, Hmelnickiji, Kirovohradi, Lvivi, Rivnei, Ivano-frankiszki és a Kárpátaljai területek. Utóbbiból érkezett a most lakhatásukat elveszítő menekült családok túlnyomó többsége is.
A kormányrendelet szerint a következő listát szeptember 10-ig kellene kiadni a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak. A Magyar Helsinki Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, hogy vajon a most megtámadott újabb nyolc megye bekerül-e „a háború sújtotta területek” közé. S ha igen, akkor a most utcára lökött családok visszatérhetnek-e korábbi szállásaikra.
A fentiek is mutatják, mennyire abszurd és átlátszó ez a listásozósdi. Jól láthatóan kilóg a lóláb, és a kormány egyszerűen ki akarja innen szorítani a segítségre szoruló üldözött családokat. Miközben Pál Norbert kormánybiztos szemforgató fölényeskedéssel oktatja ki a menekülőket és önzetlen segítőiket, még a kormányrendeletben szabott feladatát sem látja el. Meglehet, azért, mert ha ő és a felelős miniszterek azt tennék, amit a saját rendeletük előír nekik, akkor be kellene látniuk, hogy az új szabályozás nem csak embertelen, de még alkalmazhatatlan is.
Hiszen eleve hazugság az, hogy ahol nem folynak közvetlen harci cselekmények Ukrajnában, ott béke van, és esély van normális életre. Ezt az is mutatja, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága nem javasolja, hogy bárki visszatérjen Ukrajna egyetlen régiójába se.
Jó okkal, hiszen a két és fél éve tartó háború nem csak a frontvonalakra hat ki, de az egész országot teszi élhetetlenné. Ott sincs áram, gáz, fűtőanyag, ott sincs közszolgáltatás és munkalehetőség, ott is ellátási zavarok vannak, ott is felfoghatatlan bizonytalanságban és életveszélyben élnek, ahol nem dörögnek a fegyverek. Nem beszélve arról, hogy – mint most is látható – az ukrán hátország sincs biztonságban az orosz katonai támadásoktól.
A Magyar Helsinki Bizottság túl a jogi segítségnyújtáson és a helyzet alakulásának folyamatos nyomon követésén azon is dolgozik, hogy felhívja az Európai Unió és az Európai Bizottság figyelmét a bajba jutott menekülőkre, hogy külön forrásokat biztosítsanak számukra, illetve tegyék meg azokat a jogi lépéseket, amelyekkel nyomást helyezhetnek a magyar kormányra.