A Magyar Helsinki Bizottság képviseli az elbocsátott kölcseys tanárokat
Rendkívüli felmondással egy hete bocsátottak el öt tanárt a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Mindannyian a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordulnak munkaügyi bírósághoz.
A pedagógusok anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsülésének hiánya miatt az oktatás helyzete válságos, a helyzet évről évre romlik. A pedagógusok túlterheltek, a tananyag és az oktatási módszerek elavultak, a pedagógusok és intézmények önállósága megszűnt, nem kapnak megfelelő támogatást azok, akik tanulási vagy egészségügyi nehézségekkel küszködnek.
A kormány a pedagógusszakszervezetekkel nem áll szóba. A tanárok, óvónők és más közoktatásban dolgozók így sztrájkolni akarnak. A kormány előbb elszabotálta az érdemi tárgyalásokat, majd rendeletileg tette lehetetlenné a valóságos munkabeszüntetést. Később ezt törvénybe is foglalta. A sztrájkjog alapjog, mégis elvették a tanároktól.
A tanároknak a sztrájkjog kiüresítésével nem maradt más választása, mint a polgári engedetlenség, ha a véleményüket ki akarják fejezni. A pedagógusok rövid munkabeszüntetései nem valakik ellen irányultak és irányulnak, hanem valamiért, egy jobb oktatási rendszerért.
A polgári engedetlenséget választó pedagógusokat a kormány először megfenyegette, majd ötüket, Molnár Barbarát, Ocskó Emesét, Palya Tamást, Sallai Katalint és Törley Katalint rendkívüli felmondással rúgták ki a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból.
A hatalom célja nyilvánvaló: a sztrájkoló, tiltakozó pedagógusok megfélemlítése, valamint az őket támogató diákok és szüleik elbizonytalanítása.
A kölcseys tanárok és még sokan mások is úgy döntöttek, élnek a véleménynyilvánítási szabadságukkal, szeptemberben pár órát nem tartanak meg, és erre ugyan nem kapnak munkabért, de kellő nyomatékot tudnak adni követeléseiknek. Ezt a tankerületi központ egy figyelmeztetés után elbocsátásukkal torolta meg.
A tankerület lépése, a kölcseys tanárok azonnal kirúgása aránytalan és igazságtalan volt, ráadásul szembemegy a gyerekek érdekével. A szaktanárok pótlása a jelenlegi helyzetben szinte lehetetlen, a gyerekek oktatáshoz való joga éppen a cinikus döntés miatt sérülhet, amely előbbre valónak tartja a tiltakozók megfélemlítését, mint a gyerekek érdekeit.
„A kormány a diákok jogaira hivatkozva akadályozza és szankcionálja a pedagógustiltakozásokat. A kiváló tanárok azonnali elbocsátása semmiben nem szolgálja a gyerekek oktatáshoz való jogait. Valójában ez a gyerekek igazolhatatlan jogfosztása. A politika ismét felülírta gyerekek érdekeit. Az aránytalan munkáltatói lépés miatt fordulunk bírósághoz ” – mondta Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
A civil jogvédő szervezet ügyvédei képviselik majd mind az öt tanárt a perben. Az elbocsátást követő 30 napon belül kell bírósághoz fordulniuk.
„Azért tagadtam meg a munkavégzést, mert a közoktatásban tűrhetetlen állapotok vannak, azt szeretném, hogy a tanárok fizetése jelentősen emelkedjék, a munkaterhek és a tanulók leterheltsége csökkenjen, az iskolaépületek pedig legyenek biztonságosak, normálisan használhatók. Mivel a sztrájkot kiüresítették, kénytelen voltam a polgári engedetlenséghez folyamodni” – indokolta kiállását Palya Tamás.
„Nem volt más választásom, mint polgári engedetlenség keretében megmutatni, milyen a valódi sztrájk. Ilyen módon kívántam kifejezni tiltakozásomat a jogfosztásunk, illetve az oktatási rendszer válságos állapota miatt. Az elképesztő mértű tanárhiányt a pedagógusok elfogadhatatlan munkakörülményei és elértéktelenedett bére okozza. A közoktatás rendszere mind tartalmában mind struktúrájában működésképtelen, s mindennek a kárvallottjai a tanítványaink – óvodától érettségiig” – mondta Törley Katalin.