A kormány hagyja abba a gyűlöletkeltést a migránsok ellen

A háborús övezetekből menekülésre kényszerült emberek idei bevándorlási hulláma komoly, de korántsem kezelhetetlen kihívások elé állítják Magyarországot. Sok civil szervezet és magánember érzi úgy, hogy humanitárius kötelessége  segíteni a Magyarországra érkező menekülteknek és migránsoknak. Ugyanakkor az állam felelőssége, hogy tiszteletben tartsa az emberi jogaikat és garantálja a biztonságukat.

Meglátásunk szerint  a kormányzat főszerepet játszhatna a civil szférában országszerte mutatkozó, segítő szándékra épülő összefogás és az állami cselekvés koordinátoraként. Ehelyett gyűlöletkeltő kampánnyal és falépítéssel zárkózik el az Alaptörvényben deklarált értékek és jogelvek érvényesítésétől, az elesettek megsegítésétől. A menedékkérőkkel szemben gyűlöletet szító kormányzati propaganda megágyazott a gyűlöletbeszédnek.

Az elmúlt hetekben megszaporodtak a szélsőséges megnyilvánulások és a menedékkérők, valamint civil segítőik elleni támadások. A kezdeti verbális inzultusokat szervezett tüntetések, majd egy súlyos testi sértést is okozó erőszakos bűncselekmény is követett. Mint ismeretes, egy szegedi lányt azért bántalmaztak, mert barátját menekültnek nézték. A rendőrség helyesen közösség tagja elleni erőszak miatt, vagyis gyűlölet-bűncselekmény miatt indított nyomozást.

A szegedi bántalmazást kivéve az eddigi incidensek eszkalálódásának az azonnali és hatékony rendőri intézkedések vetettek gátat. A magyar Büntetőtörvénykönyv kiemelt büntetőjogi védelmet biztosít a menedékkérőknek a közösség tagja elleni erőszakot elkövetőkkel szemben. A közösség tagja elleni erőszakot, ha bántalmazás vagy kényszerítés történik, alapesetben 1-5 évig terjedő, csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve történő elkövetés, illetve egyéb minősített esetekben pedig 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a törvény. Büntetni rendeli a törvény e cselekmények előkészületét is, továbbá a felbujtást és az uszítást is. Amint a fenti példák is igazolják, az erőszakos cselekmények elkövetésének a közvetlen veszélye nyilvánvaló: az eddigiekhez  hasonló esetek bármikor ismét bekövetkezhetnek.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a rendőrség és a menekültügyi hatóságok erejükön felül teljesítik feladataikat. Mégis, a menekülőkkel – és magyar állampolgárokkal – szembeni bűncselekmények elharapózásának veszélyét nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Továbbra is szükséges lesz fenntartani a rendőrség éberségét a következő hónapokban: nem múlhat emberélet a felelőtlen kormányzati cselekvésen vagy az állami szervek esetleges mulasztásán! Különösen fontos ez annak fényében, hogy a menekültek hatóságokkal szembeni bizalmatlansága immár két halálos balesetben is közrejátszhatott.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagjai, tagszervezetei határozottan sürgetik a kormányt és a hatóságokat, hogy:

•   azonnali hatállyal hagyjanak fel a menekülteket és migránsokat megbélyegző retorikával, és határozottan lépjenek fel a gyűlöletkeltésre alkalmas megszólalások ellen;
•   tartsák tiszteletben a Magyarországra érkező menekültek és migránsok emberi jogait, és garantálják a biztonságukat
•   a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak pedig szolgáltassanak igazságot, és biztosítsák számukra a hozzáférést az áldozatvédelmi eljáráshoz.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagszervezetei:

Amnesty International Magyarország

Háttér Társaság

Magyar Helsinki Bizottság

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI)

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)