A helsinKINO bemutatja: a menekült, aki reményt adott a többi üldözöttnek

A Magyar Helsinki Bizottság filmet készített Alekszej Torubarov menekült ügyfeléről. Az ő fordulatos és megható története jól mutatja, mennyire igazságtalan a menekülők démonizálása. Az orosz férfi ügyének az Európai Unió Bírósága elé kellett kerülni ahhoz, hogy végül mégiscsak védelmet kapjon itt. Kitartása hozzájárult ahhoz, hogy másokat is menekültként ismerhessenek el a hazai bíróságok.

helsinKINO: Történetek az emberi méltóságról // Az ember, aki legyőzte a magyar menekültügyi rendszert from Magyar Helsinki Bizottság on Vimeo.

Éppen ma öt éve tartott vitanapot a parlament „Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra” címmel, valójában azonban a menedékkérőkről és a menekültügyi helyzetről vitatkoztak a képviselők. 2015. február 20-án megkezdődött és azóta is tart az a gyűlölethadjárat, amelynek elsőszámú célpontjai a menekülők lettek.

Alekszej Torubarov orosz üzletember és ellenzéki aktivista már 2013 decemberében védelmet kért Magyarországon. Minden oka megvolt erre, mert hazájában rászálltak az orosz állambiztonság helyi kiskirályai, sem üzleti sikereit, sem korrupcióellenes politikai kiállását nem nézték jó szemmel. Egy időre bebörtönözték, és miután Ausztriába menekült, egy csecsen bérgyilkos torokon szúrta őt. Csehországba került, ahonnan törvénysértő módon átadták az oroszoknak. Óriási botrány lett belőle, bele is bukott a cseh külügyminiszter. Oroszországban megmondták neki: vagy újra elmenekül, vagy hosszú évekre bebörtönzik. Így jött aztán Ukrajnán át hozzánk.

Nem sejthette, hogy hat évébe telik, mire végre menekültként ismerik el. A menekültügyi hivatal háromszor utasította el kérelmét mondvacsinált okokra hivatkozva, és annak ellenére ragaszkodtak a jogsértő döntéséhez, hogy a bíróság többször is jelezte: védelmet kellene biztosítani Alekszejnek.

Korábban maga a bíróság is megadhatta a menedékjogi védelmet a kérelmezőknek, de 2015 óta erre már nem volt lehetőség, mert a menekültellenes intézkedések egyikeként ezt a jogát elvették tőle, noha az uniós szabályok alapján – amelyek Magyarországra is vonatkoznak – a bíróságnak biztostani kell, hogy érdemben is megváltoztathassa a hatóság határozatait.

Több magyarországi menedékkérő volt Torubarovhoz hasonló helyzetben. Volt, akinek négyszer, sőt ötször került vissza az ügye a hatóság elé, de mégis elutasították őket. Az orosz kérelmező ügyében eljáró Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordul. A luxembourgi bíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az érvényes magyar szabályozás vajon felülírja-e az uniós jogi kötelezettséget. Végül az EUB ítéletében kimondta, hogy a magyar bíráknak akkor is joguk van érdemben megváltoztatni a menekültügyi hatóság döntését, ha a rossz hazai szabályozás ezt nem engedi.

Alekszej Torubarovot, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelét tavaly szeptemberben a pécsi bíróság végre menekültként ismerhette el. Az ő ügyében hozott uniós bírósági döntés másoknak is meghozta a védelmet. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei közül további hatot ismertek menekültként vagy oltalmazottként a hazai bíróságok. Közülük volt egy olyan is, akivel a hatóság évek alatt nem kevesebb, mint „ötmenetes pingpongot játszott”.

„Riogatás, ködösítés és rendőrállami trükkök helyett valós, jogállami megoldásokat!” – szólította fel 2015. február 20-án a parlamenti képviselőket hat civil szervezet. Ma, amikor megint propagandacélú parlamenti vitát tartanak a kormányerő kezdeményezésére, most éppen a börtönkártalanításról, akkor ez a öt évvel ezelőtti felszólítás semmit sem veszített érvényességéből.

A helsinKINO filmje itt található: https://vimeo.com/392419344 vagy https://www.facebook.com/helsinkibizottsag/videos/830152020742915/