A Helsinki Bizottság és a TASZ véleményezte a közbiztonsági törvényjavaslatot
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért véleményezte a Kormány által benyújtott, a közbiztonság javítását célzó egyes törvénymódosításokról szóló T/580. számú törvényjavaslatot. A javaslat folytán hatályba lépő szabályozás egyes szabálysértések esetében gyökeresen átalakítaná a szabálysértési jog szankciórendszerét és jelentős szigorításokat vezetne be. A két szervezet véleménye szerint a javaslat által bevezetni kívánt megoldások alkalmatlanok a kitűzött célok elérésre, több ponton Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaiba ütköznek, hatályos nemzetközi szerződéseket sértenek. A jogvédő szervezetek ezért a törvényjavaslat visszavonását javasolják a Kormánynak.
Translation is available for this content
Switch to EnglishA javaslat emelni kívánja azon szabálysértések számát, amelyekben az elzárás szankcióként alkalmazható lenne, megteremtené a fiatalkorúak szabadság-elvonással járó büntetési lehetőségét a szabálysértési jog alkalmazásával, indokolatlanul szélesítené a bírósági titkárok hatáskörét és a rendőrség intézkedési jogkörét.
A javaslat jelenlegi formában való elfogadása esetén egyes szabálysértések esetében az elkövetők szigorúbb elbírálás alá eshetnek, mint az adott tényállások büntetőjogi kategóriájának elkövetése esetén, így a hatályos büntető törvénykönyv és a szabálysértési törvény közötti összhang felborul. A szabálysértési jog pontosan azért tartalmazza különböző bűncselekményi tényállások szabálysértési alakzatát, mert kisebb súlyú jogsértő cselekményeknél nem indokolt, hogy az állam büntetőjogi eszközökkel lépjen fel; elegendő a jóval kisebb súlyú szabálysértési szankció kiszabása. A javaslat ezen a rendszeren változtatna oly módon, hogy a tulajdon elleni, a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvételt tiltó és egyéb szabálysértéseknél a pénzbírság mellett megteremti az elzárás büntetés alkalmazásának lehetőségét is. Ezzel a szabálysértési jogot e tekintetben kvázi büntetőjogi szintre emeli, a büntetőeljárásokban megszokott és bevált, a terhelt jogait védő jogintézmények, illetve a közvetítő eljárások biztosítása nélkül.
A jelenlegi magyar büntetőjog kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekményeknél ismeri és alkalmazza a közvetítői eljárást. E jogintézmény alkalmazása a tevékeny megbánás és a kár megtérítésére való ösztönzés révén az állam büntető igényének érvényesítése mellett a sértetteknek valódi reparációt jelent.Semmilyen elfogadható indok nem hozható fel arra, hogy a tulajdon elleni szabálysértéseknél, ahol értelemszerűen a bűncselekményi kategóriánál kisebb az okozott kár, miért ne lehetne a közvetítői megoldást bevezetni.
A hatályos büntető törvénykönyv 108. § (3) bekezdése szerint „szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el“. Azaz még bűncselekmény elkövetése esetén is csak végső esetben lehet szabadságelvonást alkalmazni. Ehhez képest a Javaslat indoklásából következően például a fiatalkorú szabálysértési elkövetőknél főszabállyá kívánja tenni az elzárás alkalmazását.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért részletes véleménye itt olvasható.