A hazai bíróság is kilőtte a „melegtesztet”
A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a menekültügyi hivatalnak azt az elutasító határozatát, amelyet a menedékkérő szexuális irányultságára vonatkozó „pszichológiai szakvéleményre” alapozott. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének kérelmét így újra el kell bírálnia a hivatalnak, de immáron jogszerűen.
A Magyar Helsinki Bizottság nigériai ügyfelét hazájában súlyos atrocitások érték azért, mert homoszexuális. Menedékkérelmében mindezt jelezte, ám a hazai menekültügyi hatóság – bár érdemben nem vitatta a kérelmező szavahihetőségét – megtagadta tőle a nemzetközi védelmet, mondván, „férfias” karakterű. Döntését a hatóság azzal a „szakvéleménnyel” kívánta alátámasztani, amely pszichológiai tesztekkel próbálta a férfi szexuális irányultságát feltérképezni.
A kérelmező jogi képviselője, Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje kezdeményezte az elutasító határozat bírósági felülvizsgálatát. Nyilvánvaló, hogy a szavahihetőség megállapítása meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) is alapvető fontosságú, és az eljárás nem alapulhat csakis „bemondáson”. Ahogyan az is egyértelmű, hogy a vizsgált téma a magánélet legintimebb területeit érinti, így annak feltárása nem alapulhat valamiféle pszichoszexuális és viselkedés-lélektani teszteken. Éppen ezért az Európai Unió Bírósága (azaz a „luxembourgi bíróság”) korábban is kimondta már, hogy szigorúan tilos a szexuális élet részleteiről faggatni a menedékkérőt, orvosi vizsgálatoknak alávetni őket vagy sztereotip előítéletek (például „a meleg férfiak mindig nőiesek”, „egy leszbikus nő nem vágyhat anyaságra”) alapján felmérni a szavahihetőségüket.
A hazai bíróság elfogadva, hogy a magyar hatóságok gyakorlata és az uniós jog ellentétben állhat egymással, a luxembourgi bírósághoz fordult és jogértelmezést kért. A hosszadalmas uniós bírósági eljárás idén januárban ért véget. Az Európai Bíróság kimondta: a szexuális-érzelmi irányultság projektív pszichológiai tesztekkel történő vizsgálata jogsértő, ezért azokat nem lehet figyelembe venni a menedékjogi eljárásban, de egyébként sem lehet kizárólag pszichológus szakértő véleményére alapozni egy ilyen döntést.
A luxembourgi bíróság értelmezését a hazai bíróság is követte. Friss döntésében a Helsinki Bizottság ügyfelének kérelme vonatkozásában új eljárásra kötelezte a menekültügyi hivatalt és kizárta a jogsértő véleményt a bizonyítékok köréből. Egyben felhívta a hivatal figyelmét, hogy az eddig rendelkezésére álló bizonyítékok alapján hozza meg döntését, felesleges újra meghallgatni az ügyfelet, akit a bíróság is szavahihetőnek tekintett.
Miközben Európa és az amerikai kontinens nagy része óriási előrelépést ért el a különféle szexuális irányultságú emberek egyenlőségének elismerése terén, több mint 70 országban számít továbbra is bűncselekménynek az azonos neműek közötti testi kapcsolat.
„Nagyon bízunk abban, hogy ügyfelünk kálváriája ezzel véget ért és végre menedékjogot kap. Ehhez már csak a bíróság iránymutatását kell tiszteletben tartani” – mondta Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje.