Adjuk össze! Támogasd adományoddal a kölcseys tanárok jogi küzdelmét!

A Fővárosi Ítélőtábla közleményben magyarázza ítéletét

Kedden a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és elutasította a Labrisz Leszbikus Egyesület keresetét a Magyar Nemzet kiadója, a Mediaworks ellen. Az ítélet nagy felzúdulást keltett. A bíróság szerint a Labrisz és az egyesületet képviselő Magyar Helsinki Bizottság is félreértelmezte a tanácselnök szavait. Szerintünk nem. 

A Fővárosi Ítélőtábla 2022. február 3-án közleményt adott ki a Labrisz által indított azon perben született másodfokú ítélettel kapcsolatban, amely szerint nem sérti a Labrisz jó hírnevét a Magyar Nemzetben őt lepedofilozó cikk. A közlemény cáfolja, hogy a másodfokú ítélet szóbeli indoklásában 

  1. a bíróság döntését a miniszterelnök 2020.október 3-i rádióinterjújában elhangzott egyik kijelentésére alapította, azzal indokolta volna;
  2. a pedofíliát és homoszexualitást összemosó mondatot használt volna;
  3. elhangzott volna az, hogy a pedofília is bántja a gyerekeket, és ez a könyv is azt teszi.

A közlemény első pontjával kapcsolatban lényeges tény, hogy a tanácsvezető bíró viszonylag rövid, alig tízperces szóbeli indoklásában kétszer is hangsúlyozta, hogy a cikk kiindulópontja a  a miniszterelnök nyilatkozata. Annak indokát pedig, hogy miért kell elviselnie a Labrisz Leszbikus Egyesületnek, hogy a szerző szerint az egyesületet  „egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk”, a bíróság – egyéb indokok mellett –  abban is látta, hogy a cikk szerzője ebből a kiindulópontból követhető logika mentén, érveit megfelelően kifejtve jutott az egyébként  „kétségtelenül túlzó és provokatív” végkövetkeztetésre. 

Ami a Fővárosi Ítélőtábla közleményének második pontját illeti, ilyen állítást nem fogalmaztunk meg. Február 1-jei közleményünkben a miniszterelnökkel kapcsolatban mondtuk, hogy 2020. októberi interjújában összemosta a Labrisz kiadványát a pedofíliával, mint ahogy ezt is tette. 

Az Ítélőtábla harmadik pontjával kapcsolatban továbbra is meghökkentőnek tartjuk, hogy a bíróság szerint „semmiképpen” nem lehetett a Labrisz lejáratása a szerzőnek és azon kijelentésének a célja, amely szerint a Labriszt egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélni. A bíróság szerint ez mindössze a „figyelemfelhívást” célozta. Mindenkinek saját belátására bízzuk, hogy ha róla vagy egy a részvételével működő szervezetről valaki azt mondaná, úgy kell megítélni, mint egy pedofilt vagy egy pedofil szervezetet, azt vajon némiképp túlzó figyelemfelhívásnak vagy pedig lejáratásnak, a jó hírneve csorbításának gondolná-e. 

A szóbeli indoklás egy lényeges része így hangzott: „A másodfokú bíróság értelmezése szerint a cikk író vélhetőleg azt kívánta kifejezni, hogy mivel egy meséskönyv íródott a gyerekeknek, kiskorúaknak szól elsősorban, és ennek hatására az ő véleménye szerint veszélybe kerülhetnek gyerekek, mint ahogy – és így fogalmaz – ahogy a pedofíliánál is az életkornak van jelentősége, itt ebben az esetben is a kiskorúakat érinti a cikkben levezetett veszélyeztetés. Tehát ez annyit jelent, hogy a cikkíró szerint erre figyelemmel kell megítélni a felperes tevékenységét, hogy az összehasonlítás mindkét esetében gyerekek sérülhetnek, gyerekek kerülhetnek veszélybe.”  

Bár a bíróság hangsúlyozta, hogy nem feladata e vélemény „tiszteletreméltó vagy elvetendő” voltáról állást foglalni, a jó hírnév és az emberi méltóság csorbításával kapcsolatos perekben a bíróságok pontosan ezt teszik. Amikor a HVG-t a bíróság arra kötelezi, hogy vegye ki Tóta W. Árpád cikkéből a „büdös magyar migráns” és a „magyar banditák” kifejezéseket, és fizessen sérelemdíjat, ezzel azt nyilvánítja ki, hogy egy ilyen kifejezés már túl van azon, ami tolerálható. Amikor viszont a Fővárosi Ítélőtábla úgy dönt, hogy jogszerűen, a véleménynyilvánítás alkotmányos keretei között lehet párhuzamot vonni a pedofília és egy marginalizált kisebbségek iránti toleranciát hirdető mesekönyv megjelentetése között, hogy lehet a szexuális nevelésről folytatott diskurzusban tényalap nélkül pedofilozni, akkor bizony nem egyszerűen ismerteti a perben vitatott cikk tartalmát, hanem arra rányomja a megengedhetőség pecsétjét. Azt fejezi ki, hogy egy szexuális kisebbség jogaiért küzdő szervezetet lepedofilozni, „figyelemfelhívásként” minden további nélkül „belefér”.

 És ezt nem csak mi értjük így: az alperes Magyar Nemzet saját híradása hasonlóképpen értékelte az ítéletet és indoklását: „Nem sértette meg a Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét a Magyar Nemzet azon írása, amelyben pedofilnak nevezte A Meseország mindenkié című mesekönyvet kiadó szervezetet – állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla a mai jogerős ítéletében. A táblabíróság szóbeli indoklása szerint a párhuzam nem lehet sértő.”

Hogy a sajtó a Fővárosi Ítélőtáblát mennyiben és mikor kereste meg, nem tudjuk megítélni, egy cikk ugyanakkor biztosan tartalmazza, hogy megjelenéséig a sajtó megkeresésére a bíróság nem válaszolt.

A közös közlemény kiadói: Labrisz Leszbikus Egyesület és Magyar Helsinki Bizottság.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság