A fogyatékossággal élő embereket törvénysértően zárják el
A törvény tiltja a fogyatékossággal élő emberek szabálysértési elzárását, mégis rendszeresen zárják őket börtönbe kisebb kihágásokért. A sérülékenységükre nem fordítanak kellő figyelmet az igazságszolgáltatás szereplői. Civil jogvédők ezért levélben fordultak a börtönökhöz, hogy tartsák be a törvényt.
Ma van a fogyatékossággal élő emberek világnapja. Ők a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik azonban a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Éppen ezért számos nemzetközi egyezmény és hazai jogszabály írja elő a fogyatékossággal élő személyek egyenlő társadalmi részvételét, és speciális szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség a mindennapokban is érvényesüljön.
A gyakorlat azonban sokszor mást mutat, az igazságszolgáltatásnak és büntetés-végrehajtásnak is adóssága van ezen a területen. A szabálysértési törvény világosan kimondja, hogy fogyatékossággal élő embert tilos szabálysértés miatt őrizetbe venni vagy börtönben elzárni. A szabálysértés olyan jogsértés, ami a társadalomra csak csekély mértékben veszélyes, így méltánytalan lenne, hogy a fogyatékosságuk miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő embereket bagatell kihágások miatt a szabadságuktól is megfosszanak. Mégis rendszeresen megteszik.
A fogyatékossággal élő ember sokszor kerül kényszerpályára a szabálysértési eljárás során. Különösen kritikusak azok az esetek, amikor pénzbírsággal vagy helyszíni bírságot szab ki a rendőrség, a közterület-felügyelet vagy a bíróság. Ez önmagában nem tilos. Ám ha a bírságot nem fizetik be, akkor azt a bíróság elzárásra változtatja át. Ha ezt a bíróság kellő körültekintés vagy információ hiányában megteszi, leginkább azért, mert főszabályként az érintettet nem hallgatják meg személyesen, akkor a fogyatékos ember börtönben találja magát. (A videónkon felidézünk három megtörtént esetet.)
A fogyatékossággal élők jogellenes bebörtönzését az alapvető jogok biztosa is észlelte. Az állampusztai börtönben tett ombudsmani vizsgálat 2021-ben súlyos jogsértéseket tárt fel. Egy börtönőr elmondta: ha kiderül, hogy valakinek papírja van a fogyatékosságáról, akkor is le kell töltenie az elzárást, mert „a börtön nem szokott perújítást kezdeményezni”.
Valójában a fogyatékosság megállapítását a jogszabályok nem kötik határozat vagy hivatalos orvosi dokumentum meglétéhez. Mert nem a „papír” tesz valakit fogyatékossággal élő emberré, hanem a károsodása, tartós vagy végleges képességhiánya. Az ombudsman felkérte a belügyminisztert, hogy gondoskodjék a kellő változásokról, hogy ilyen emberek semmiképpen ne kerüljenek szabálysértési elzárásba. Ezek az emberséges rendelkezések azonban máig nem születtek meg.
A Szabálysértési Munkacsoport tagszervezetei (a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogász Egyesület) azon dolgoznak, hogy az elzárást tiltó főszabály a gyakorlatban is érvényesüljön minden fogyatékossággal élő embernél. Senki ne kerüljön börtönbe, akinél ezt tiltja a törvény.
A Szabálysértési Munkacsoport a napokban levélben kereste meg a hazai büntetés-végrehajtási intézeteket. Ebben felhívta a börtönparancsnokok figyelmét arra, hogy a fogyatékossággal élőknek még akkor sem szabad végrehajtani a szabálysértési elzárását, ha a döntést meghozó bíróság valamiért nem észlelte, hogy az illető fogyatékossággal élőnek minősül, és a törvényi tilalom ellenére ezért mégis jogerősen kiszabta az elzárást. Ilyen esetben a fogyatékos szabálysértő embert azonnal szabadon kell engedni.
Komoly eredmény, hogy a Magyar Helsinki Bizottság pereskedései nyomán sikerült elérni, hogy változzon a jogszabály: jogellenesen szabálysértési elzárásban tartott fogyatékossággal élő emberek ma már kaphatnak kártalanítást. Korábban ők a törvénysértő elzárás miatti személyiségi jogsérelmeikre nem kaphattak kompenzációt. Ez sokáig azt jelentette, hogy a fogyatékkal élő embereket következmény nélkül börtönözhezett be az állam. Egy, jogellenesen a börtönben töltött nap után 7000 forint egyszerűsített kártalanítás jár. Ez még most is gyalázatosan alacsony összeg, de több, mint korábban, és emellett bíróságon is lehet kártalanítást kezdeményezni – adott esetben magasabb összegért.