A Büntető Törvénykönyv szigorítása szakmailag megalapozatlan, nem hatékony és alkotmányellenes

A Magyar Helsinki Bizottság szerint cáfolható, hogy a Fidesz MPSZ-KDNP Büntető Törvénykönyv szigorítását célzó ún. „három csapás” javaslata (T/25. számú törvényjavaslat) alkotmányos, megalapozott és hatékony lenne. A javaslat demagóg indokok alapján úgy kívánja szigorítani a Btk.-t, hogy valós problémákat ezzel nem old meg, újakat viszont létrehoz. Mivel a javaslat alkotmányellenes, annak elfogadása esetén a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul.

1. Nem igaz, hogy a bűncselekmények száma drasztikusan emelkedett

A társadalom egy részének szigorítás iránti elvárásai szakmailag semmiképpen sem indokolhatják a Btk. egész rendszerének szigorítását. A javaslat kiindulópontja a bűnözés nagyarányú növekedése, ez azonban megalapozatlan kiindulópont, a statisztikák szerint ugyanis 1999 óta folyamatosan csökken az ismertté vált bűncselekmények száma (600 ezerről 400 ezer bűncselekmény/év). Az erőszakos és garázda bűncselekmények száma sem nőtt. Az egyik legsúlyosabb személy elleni erőszakos bűncselekmény, a befejezett szándékos emberölések száma például tíz év alatt évi 250-ről 136-ra csökkent.

2. Nem igaz, hogy a módosítás javítani fogja a társadalom biztonságérzetét

A büntetőpolitikának nem szigorú látszatintézkedésekre, a már most is túlzsúfolt, alulfinanszírozott költségvetésű börtönökben a fogvatartottak számának emelésére, hanem a közbiztonság tényleges javítására kell irányulnia. A javaslat ugyanakkor nem jelent megoldást azokra a kisebb súlyú bűncselekményekre, amelyeknek az elszaporodása a lakosság biztonságérzetét jelentősen rontja.

3. Nem igaz, hogy a módosítás elrettentő hatású lesz

A javaslat célja, hogy az elrettentés és elkülönítés révén csökkentse a bűnözést – jogintézményeinek azonban nincs semmilyen bizonyított hatása a bűnözés csökkentésére. A példaként említett Egyesült Államok, ahol  működik a „három csapás”, éppen története legnagyobb büntetési krízisével küszködik. A két és félmilliós börtönnépességének ellátása fenntarthatatlanná tette a börtönrendszert, amire ezért például Kalifornia államban többet költenek, mint az oktatásra.

4. Nem igaz, hogy a középmérték a büntetéskiszabás helyes alapja

A Legfelsőbb Bíróság a középmérték alkalmazásával kapcsolatban kimondta, hogy a bíróságnak a büntetés törvényben írt keretein belül, az egyéniesítés követelményét alapul véve kell kiszabnia a tettarányos büntetést (BH 2001.354).

5. Nem igaz, hogy a javaslat megfelel az alkotmányossági követelményeknek

A javasolt módosítás egyes esetekben kizárja az egyéniesítést, kötelezően kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztést ír elő, ami sérti a bírák szabad mérlegelési jogát és ellentétes a büntetés egyéniesítésének követelményével, ami az alkotmányos büntetőjog egyik fontos elve.

(A témáról dr. Tóth Balázs munkatársunk cikke a Népszabadság 2010. június elsejei számában jelent meg.)

 

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság