A belső védelmi alternatíva
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és a Magyar Helsinki Bizottság útmutatói
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és a Magyar Helsinki Bizottság útmutatói
A belső menekülési vagy áttelepülési lehetőség fogalmát a döntéshozók egyre gyakrabban veszik figyelembe a menekültstátusz meghatározása során. Mivel azonban máig nem alakult ki a fogalom következetes megközelítése, eltérő joggyakorlat bontakozott ki országokon belül és kívül.
A belső menekülési vagy áttelepülési lehetőség fogalma nem önálló elve a menedékjognak, és nem független teszt a menekült státusz meghatározása során. Konvenciós menekültnek az számít, aki megfelel a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi egyezmény és/vagy 1967. évi jegyzőkönyv 1A(2) cikkében előírt feltételeknek. E feltételek nem hivatkoznak explicit módon a belső menekülési vagy áttelepülési lehetőség fogalmára. A menekült státusz meghatározási eljárás részeként azonban felmerülhet a kérdés, hogy a kérelmezőnek van-e belső menekülési vagy áttelepülési lehetősége. A nemzetközi jog nem követeli meg, hogy a fenyegetett személyek kimerítsék a saját országukban elérhető valamennyi lehetőséget mielőtt menedéket kérnének – a nemzetközi jog nem utolsó mentsvárként tekint a menedékjogra. Ennek megfelelően a belső menekülési vagy áttelepülési lehetőség fogalmára nem szabad úgy hivatkozni, hogy az lerontsa a nemzetközi védelmi rendszer fontos mögöttes emberi jogi elveit. Sőt, mivel a fogalom csak a menedékkérelem érdemi vizsgálata kapcsán merülhet fel, nem alkalmazható a menekült státusz meghatározási eljáráshoz való hozzáférés megtagadására. A belső menekülés vagy áttelepülés lehetőségének vizsgálata a kérelmező személyes körülményeinek, és a belső menekülés vagy áttelepülés lehetőségét állítólagosan biztosító országban uralkodó körülmények figyelembe vételét igényli.
A belső védelmi alternatíva értékelése egyéni ügyekben (Magyar Helsinki Bizottság, 2008)