Vélemény az ENSZ kínzás elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvénytervezetről
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvénytervezetet. Üdvözöljük, hogy Magyarország csatlakozik a jegyzőkönyvhöz, pozitív, hogy az ombudsman lenne az ún. nemzeti megelőzési mechanizmus, amely feladata a fogvatartási helyek monitorozása. Kifogásoljuk azonban, hogy a kormány nem teremti meg valamennyi fogvatartási hely ellenőrzésének lehetőségét, a monitorozásba nem vonják be a civil szervezeteket és a megelőzési mechanizmus csak 2015-ben kezdené el működését.
Az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvéhez csatlakozó ország nemzeti megelőzési mechanizmust jelöl ki, amely rendszeres látogatásokat tesz minden olyan helyre, ahol embereket jogszerűen megfoszthatnak szabadságuktól. A megelőzési mechanizmus tehát nemcsak azt vizsgálja, hogy az állam által működtetett büntetés-végrehajtási intézetekben vagy rendőrségi fogdákon hogy bánnak az emberekkel, hanem azt is, hogy például a magánkézben lévő kórházak pszichiátriai osztályain, szociális otthonokban vagy szenvedélybetegeket ellátó intézményekben tiszteletben tartják-e a betegek emberi jogait. Ha a nemzeti megelőzési mechanizmus azt találja, hogy az intézményekben például fizikailag bántalmazzák a betegeket vagy durva szóbeli atrocitások érik a őket, akkor ajánlásokat tesz az adott szervezetnek és a kormánynak. A javaslatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Örömteli, hogy a kormány a fakultatív jegyzőkönyv ratifikálásáról, így az emberi jogok megerősítéséről döntött. Sajnálatos, hogy a kormány a civileket mind az egyeztetésből, mind a nemzeti ellenőrző mechanizmus munkájából kizárja. A – jegyzőkönyv által előírt – széleskörű szaktudás biztosítása, valamint a kisebbségi csoportok képviselete azonban a civilek bevonása nélkül nem valósulhat meg, különös tekintettel arra, hogy a nemzeti megelőzési mechanizmus felállítására rendelkezésre álló források korlátozottak. A monitorozási tapasztalattal rendelkező civil szervezetekkel való együttműködés a társadalmi bizalom erősítéséhez is hozzájárul. Ezért a Helsinki Bizottság azt javasolja, hogy a kormány változtassa meg a szabályozást és vezesse be az ún. ombudsman plusz rendszert, amelyben az ombudsman, mint megelőzési mechanizmus a civil szervezetekkel együtt dolgozik.
A kormány elképzelései szerint a nemzeti megelőzési mechanizmus csupán 2015-ben kezdené el működését. Tekintettel arra, hogy a kormány már öt évvel ezelőtt is jelezte szándékát a jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra, érthetetlen, hogy miért van szüksége további három évre az implementációhoz. Ha a kormány mégis a halasztás mellett döntene, akkor elengedhetetlen a szakmai és pénzügyi felkészülési ütemterv összeállítása, a tervezett szakmai program civil szervezetekkel közösen történő kialakítása és megvalósítása.
A kormány által előkészített törvénytervezet nem garantálja a teljes körű ellenőrzést. A fakultatív jegyzőkönyv előírja, hogy lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti megelőzési mechanizmus bármely fogvatartási helyet meglátogatathasson és bárkit meghallgatathasson. Ezt a lehetőséget a törvénytervezet azonban nem biztosítja az ombudsman számára. A hiányosság kiküszöbölése elengedhetetlen ahhoz, hogy a szabadságuktól megfosztott emberek jogvédelme valóban erősebb legyen.
A törvénytervezet szövege itt, a Helsinki Bizottság részletes észrevételei pedig itt olvashatóak.