Az ukrajnai menekülőkről kérdezik a kormánybiztost
Nyílt levélben fordult az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztoshoz a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők azért választották a kapcsolatfelvételnek ezt a formáját, mert Pál Norbert 10 hónapja nem válaszolt egyetlen megkeresésükre sem. Viszont az ukrán menekülők ellátását radikálisan átszabó új rendelet után már nincs idő a várakozásra: a kormánynak sürgős tennivalói vannak, hogy ne kerüljenek még rosszabb helyzetbe az ide menekült családok.
Ismét családokat szakítanának szét?
Nyílt levél Pál Norberthez, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztoshoz a menekülők és segítőik kérdéseivel
Tisztelt Kormánybiztos úr!
A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt tíz hónapban három alkalommal kért Öntől lehetőséget személyes egyeztetésre, találkozásra. Mivel a mai napig egyetlen megkeresésünkre sem érkezett válasz, így nyílt levélben fordulunk Önhöz, hogy feltegyük az Ukrajnából menekült embereket érintő legégetőbb kérdéseket.
A június 28-án megjelent kormányrendelet ismét drasztikusan átszabja az Ukrajnából menekülők jogait és lehetőségeit Magyarországon. Az előző, szintén sok kárt okozott jogelvonáshoz hasonlóan az új rendelet is azzal fenyeget, hogy családokat szakít szét, gyerekek oktatását és integrációját szakítja meg, és tovább fokozza a menekülők kiszolgáltatottságát.
Az elmúlt napokban a Magyar Helsinki Bizottság számos megkeresést kapott az érintettektől és segítőiktől. Mivel Kormánybiztos úr tíz hónapja nem reagál megkereséseinkre és kérdéseinkre sem válaszol, így kénytelenek vagyunk a nyilvánosságon keresztül tolmácsolni az Ukrajnából menekültek és segítőik kérdéseit és félelmeit, remélve, hogy így választ kapnak majd rájuk.
1. Hogyan kívánja biztosítani a Kormány, hogy a változással érintett gyerekek ne szakadjanak ki a megszokott óvodai, iskolai környezetükből? Készült-e bármilyen hatástanulmány, felmérés arról, hogy a változások hány gyerek számára jelentenek kényszerű óvoda- és iskolaváltást, és milyen hatással vannak az ő – menekülésből fakadóan eleve sérült – lelki egészségükre?
2. Hogyan kívánja biztosítani a Kormány, hogy együtt maradhassanak azok a családok, ahol a családtagok csak egy része maradt jogosult a támogatott lakhatásra?
3. Mi indokolja, hogy a gyerekeknek csak az egyik szülője lehet jogosult a támogatott lakhatásra? Hogyan tartja a Kormány ezt összeegyeztethetőnek a családi élethez való joggal és a család egységének védelmével?
4. Kaptak-e írásos, bárki számára bármikor, könnyen hozzáférhető, közérthető nyelvezetű, többnyelvű tájékoztatást az érintet Ukrajnából menekülők a lakhatási támogatási rendszer megváltozásáról? Ha igen, mikor és hogyan?
5. Mi indokolja a rendkívül rövid határidőt a méltányossági kérelmek benyújtására? Milyen eszközökkel biztosítja a Kormány, hogy kellő időben értesüljenek az érintettek a kérelmek benyújtásának lehetőségéről?
6. Milyen eljárásban, milyen garanciák érvényesítésével és milyen határidővel, milyen formában (végzés, határozat) dönt majd Kormánybiztos úr a benyújtott méltányossági kérelmekről? Milyen jogorvoslati lehetőségek illetik meg azokat, akiknek kérelmét elutasítja?
7. Hogyan készül a Kormány arra a helyzetre, ha egy menedékes ukrajnai lakóhelye periodikusan érintett a direkt háborús cselekmények által, vagyis jogosultsága a támogatott lakhatásra havonta változik?
8. Igaz, hogy a megyei védelmi bizottságok szerződései és a különböző szállásadók között megkötött összes szerződés a törvény erejénél fogva hatályát veszíti 2024. augusztus 20. napján? Amennyiben igen, az érintett szállásadókat mikor, hogyan és ki tájékoztatta erről?
9. Hogyan kívánja biztosítani a Kormány, hogy a támogatott lakhatásra a továbbiakban is jogosult (vagyis a háború sújtotta területről érkező) menedékesek és magyar állampolgárok kellő időben, írásos, bárki számára bármikor, könnyen hozzáférhető, közérthető nyelvezetű, többnyelvű tájékoztatást kapjanak arról, hogy 2024. augusztus 21. napjától hol élhetnek majd?
10. Igaz, hogy a lakhatásra jogosultak 2024. augusztus 21. napjától csak a Máltai Szeretetszolgálat által nyújtott szálláshelyeket tudják igénybe venni?
11. Hogyan kívánja biztosítani a Kormány, hogy a Máltai Szeretetszolgálat kellő kapacitással, férőhellyel és személyzettel rendelkezzen ahhoz, hogy 2024. augusztus 21. napján minden, támogatott lakhatásra továbbra is jogosult menekülőt méltó körülmények között, egyéni körülményeiket és sérülékenységüket figyelembe véve el tudjon szállásolni?
Az Ukrajnából menekült embereknek az az érdeke, hogy kellő időben, bárki számára bármikor, könnyen hozzáférhető, közérthető nyelvezetű, többnyelvű tájékoztatást kaphassanak az őket érintő kérdésekről. Egy demokratikus jogállamban a mostanihoz hasonló változásokat az érintettek bevonásával, véleményüket, félelmeiket meghallgatva és azokat figyelembe véve fogadják el és léptetik hatályba.
Bízunk benne, hogy ez a nyílt levél, valamint az erre adott válasz hozzájárul majd ahhoz, hogy az Ukrajnából menekültek megnyugtató választ kapnak az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekre.
A Magyar Helsinki Bizottság, ahogy eddig, ezután is azért fog dolgozni, hogy a menekülők – érkezzenek akár Ukrajnából, akár máshonnan – emberhez méltó, méltányos és jogszerű fogadtatásra leljenek Magyarországon. Ez következik az ország nemzetközi és uniós kötelezettségvállalásaiból, és az Alaptörvényből is. Mindenkivel, akivel osztozunk ebben a célban, partneri viszonyban tudunk és szeretnénk is együtt dolgozni.
Kormánybizos úr együttműködését és válaszát előre is köszönjük.
Budapest, 2024. július 9.