Újabb rémséges visszakényszerítést ítélt el a strasbourgi bíróság 

Hosszú évek óta szégyenletes és jogsértő gyakorlatot folytat a magyar állam a menekülőkkel és más külföldiekkel szemben a szerb határnál. Ahogyan az Emberi Jogok Európai Bírósága 2021 óta többször is megállapította: a Szerbiába történő sokszor erőszakkal vagy megtévesztéssel végrehajtott vissza- és átkényszerítések minden esetben sértik az emberi jogokat, különösen a kollektív kiutasítás tilalmát. A magyar polgárok azonban mit sem tudnak a hazai hatóságok önkényes és embertelen eljárásairól, amelyek áldozatai sokszor menedékkérők, kínzásáldozatak, gyerekek, idősek és nők. A sok-sok tízezer eset közül most egy újabb ilyen esetre világít rá a strasbourgi bíróság minapi ítélete.

M. D. még fiatalemberként menekült el Afganisztánból Iránba, S. A. pedig még kislányként. Házasságot kötöttek, és négy saját gyereket neveltek. Afgán üldözöttekként jogi helyzetük különösen bizonytalan volt Iránban, a gyerekek jövője szempontjából is amellett kellett dönteniük, hogy Európába menekülnek tovább.

2019. január 9-én léphettek be szabályosan magyar területre, a röszkei tranzitzónába. Menedékkérelmüket tisztességes vizsgálat nélkül, gyorsítva utasította el a hazai menekültügyi hatóság. Ezután kiutasították őket Szerbiába. Csakhogy a magyar hatóságok által menekültügyi szempontból biztonságosnak titulált Szerbia nem volt hajlandó őket sem átvenni, ezért egy újabb határozattal immár Afganisztánba utasították ki a teljes családot. Abba az országba, ahol a gyerekek egyetlen napot sem töltöttek, és ahonnan a szüleik már több mint húsz éve elmenekültek.  

A magyar hatóság légi úton akarta végrehajtani a kitoloncolást, M. D.-ék mellett még két másik afgán családot raktak volna repülőre. A családoknak csak egyetlen nappal az indulás előtt mondták meg, hogy nincs tovább, menniük kell. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága levélben kereste meg a hatóságot, hogy legyen tekintettel legalább a gyerekekre, és álljon el az afganisztáni kitoloncolástól. Erre a hatóság azonban nem volt hajlandó.

2019. május 9-én szívszorító jelenetek történtek a röszkei tranzitzónában. A síró nők és gyerekek, a kétségbeesett apák ellen gumibotos rendőröket vetettek be. Az egyik terhes nő (nem S. A.) elájult, kórházba kellett vinni. Ez valamennyire észhez térítette a rendőröket, úgy tűnt, legalább elhalasztják a kiutasítás végrehajtását. De nem ez történt. M. D.-ék családját és egy másik afgán családot buszra raktak, mondván, ha már Afganisztánba nem sikerült őket kitoloncolni, akkor visszakényszerítik őket Szerbiába. 

Ráadásul a legidősebb fiút lekísérték a buszról, majd tolmács és jogi segítség nélkül arra bírták rá, hogy a teljes család nevében írjon alá egy papírt arról, hogy „önként távoznak Szerbia felé”. Az anya, az apa, a 13 éves, 6 éves és 4 éves testvérei tehetetlenül nézték csak, hogy a tőlük elszakított M. A. kénytelen aláírni az okiratot fegyveres rendőrök gyűrűjében.

Éjjel 10 óra volt már, amikor átpaterolták őket a határkerítés vajdasági oldalára. Hosszú időbe telt, míg a két menekülő család a koromsötétben segítségre talált Szerbiában. Másnap ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közleményben tiltakozott a hatóságok kirívóan jogsértő és embertelen eljárása ellen.

A családot már a hazai eljárásokban is a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. Így a civil jogvédő egyesület volt az is, amely segítségével az afgán menekülők az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.  

Az ítélet most született meg. A strasbourgi bíróság kimondta, hogy a magyar állam megsértette a szülők és a négy gyerek emberi jogait, amikor egyéni körülményeiket figyelmen kívül hagyva kollektíven kiutasította, visszakényszerítette őket. Nagy súlya van az ítéletben annak, hogy a panaszosok gyerekek, hogy a hatóság eljárására érvényes Szerbiába kiutasító határozat hiányában került sor, ráadásul egy 17 éves gyereket kényszerítettek nyilatkozni a teljes család nevében tolmács és jogi segítség nélkül. 

A strasbourgi bíróság 9000 eurós igazságos elégtételt állapított meg a ma már Németországban élő családnak. 

„A Magyar Helsinki Bizottság immáron a 104. strasbourgi ügyét nyeri meg, ezekből pedig ez a hetedik olyan, amelyikben a visszakényszerítések kirívóan jogsértő gyakorlatát ítélte el az Emberi Jogok Európai Bírósága. Arra büszkék lehetünk, hogy ügyfeleink elégtételt kapnak, de azt is tudni kell, hogy ezeknek a szörnyű eseteknek egyáltalán nem kellett volna megtörténniük. Ehhez képest jelenleg is töretlen hatósági gyakorlat a Szerbiába történő visszakényszerítéseké, noha azt a strasbourgi bíróság mellett az Európai Unió Bírósága is elítélte már 2020-ban. 

Jogvédő egyesületünk továbbra is azon dolgozik, hogy a magyar állam hajtsa végre a nemzetközi bírósági ítéleteket, és végre hagyjon fel a tömeges visszakényszerítésekkel” – értékelte a minapi strasbourgi ítéletet Gruša Matevžič, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa.