Újabb menekülők győztek a strasbourgi bíróságon
A Magyar Helsinki Bizottság menekülő ügyfeleinek két strasbourgi perében is elmarasztalták ma a magyar államot jogsértő fogvatartás miatt. Az afgán és algériai fiatalembereket öt, illetve két hónapig tartották menekültügyi őrizetben, miközben az egyetlen napig sem volt indokolt.
Translation is available for this content
Switch to EnglishA magyar hatóságok önkényesen sértették meg a személyes szabadságát mindkét menekülő férfinak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem fogadta el a kormány érvelését, miszerint azért tartották fogva őket, hogy személyazonosságukat igazolják és megakadályozzák a feltételezett szökésüket a hatóságok elől. Azon túl, hogy ezek az indokok nem voltak alátámasztva, megfelelő jogalap hiányában a menekültügyi eljárásban tartózkodási engedéllyel rendelkező kérelmezők fogvatartása sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
A mai strasbourgi ítéletek arra is kitérnek: azzal a hivatkozással sem lehetett volna automatikusan elzárni a menedékkérőket, miszerint a hatóságok feltételezték, hogy nem fognak velük együttműködni. Ez nem igazolódott be egyébként. A strasbourgi bíróság jogsértőnek ítélte azt is, hogy a menekültügyi hatóság őrizetet elrendelő határozatainak és a Debreceni és Kiskunhalasi Járásbíróságok őrizetet meghosszabbító sablonos bírósági döntéseinek nem volt egyéniesített és az őrizet jogalapját alátámasztó megfelelő indoklásuk, és nem vették figyelembe az egyéni körülményeket sem.
Az afgán M. N.-nek 2015-ben több oka is volt elmenekülni hazájából. Tálibok fenyegették fegyverrel, és olyan elmérgesedett földvitába keveredett a családja, amelynél okkal tarthatott attól, hogy vérbosszú áldozata lesz. A magyar hatóságok 5 nap híján 5 hónapig tartották fogva, ezalatt a hazai bíróságok jogsértő döntésekkel összesen négy alkalommal hosszabbították meg az őrizetét. Nem voltak tekintettel az egyéni körülményekre, a kérelmező rossz egészségi állapotára, a menekültügyi eljárásban hozott kérelmezőnek kedvező bírósági ítéletekre, amelyekből kiderült, hogy eljárás elhúzódása nem a kérelmező, hanem a hatóság sara volt. A hosszú és önkényes őrizet ahhoz is hozzájárult, hogy rosszabbodott M. N. fizikai és mentális állapota.
Az algériai A. A. ügye még korábban kezdődött. Őt 2014. június 6. és augusztus 1. között tartották fogva. Amint benyújtotta menedékkérelmét, azonnal elrendelték menekültügyi őrizetét. Tették mindezt annak ellenére, hogy egy baráti magyar család gondoskodott volna szállásáról és megélhetéséről. Bár a hatóság rendelkezésére álltak a személyazonosságát hitelesen igazoló dokumentumok, mégis a személyazonosság igazolására és szökésveszélyre hivatkoztak az őrizet elrendelésénél. A Debreceni Járásbíróságnál elegendőnek bizonyultak ezek a sablonos és alaptalan indokok, de az Emberi Jogok Európai Bíróságán már nem.
Nem a mai ítéletek voltak az elsők, amelyekben a Magyar Helsinki Bizottságnak olyan menekültügyi védelemért folyamodó ügyfelei győztek, akiket hosszú hónapokon át tartottak önkényesen menekültügyi őrizetben. Legutóbb, idén februárban például egy fiatal iraki fogorvos három hónapos őrizetét ítélték jogsértőnek.
„A strasbourgi bíróság mai és korábbi hasonló ítéletei reményeink szerint a hazai hatóságok és bíróságok joggyakorlatában is pozitív változásokat eredményeznek. Sok-sok éve küzdünk azért, hogy a hazai fórumokon az ítéletekben előírt alapjogi minimum követelményeket zsinórmértékül használják. Emellett, külön tisztelet illeti mindkét ügyfelünket, akik a mai ítéletekre közel 9 és 7 éve kitartóan vártak” – értékelte az ítéletet Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a panaszosokat képviselte a strasbourgi eljárásban.