Továbbra is veszélyben az EU-s pénzekhez való hozzáférés

Közös érdekünk, hogy az uniós pénzek valóban oda kerüljenek, ahol tényleg szükség van rájuk, és tisztességesen használják fel őket – ez szolgálja a magyar embereket és az ország fejlődését. Ez Magyarországon azonban jelenleg nincs biztosítva a jogállamisági, korrupciós és emberi jogi problémák miatt. Erre tekintettel 2022 decemberében az EU-s tagállamok képviselői (a Tanács) és az Európai Bizottság különböző eljárások keretében felfüggesztették, illetve feltételekhez kötötték Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését:

• Az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételességi mechanizmus keretében a kormány vállalta, hogy végrehajt 17 korrupcióellenes intézkedést. Ezt nem tette meg. A Tanács ezért úgy döntött, hogy visszatartja három operatív program pénzeinek 55%-át, mintegy 6,3 milliárd eurót (mai árfolyamon nagyjából 2600 milliárd forintot). Emellett kimondta azt is, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok egyelőre nem részesülhetnek EU-s forrásokból – ez akadályozza az egyetemi hallgatók többségének az Erasmus programban való részvételét és a Horizon programban való részvételt is. Ennek a mechanizmusnak a keretében a Bizottságnak és a Tanácsnak idén decemberben újra meg kell vizsgálnia, sikerült-e a korrupció visszaszorítása érdekében megfelelő lépéseket tennie a kormánynak.
• A koronavírus-járvány következményeinek kezelésére az Európai Unió jelentős pénzeket különített el a tagállamoknak. Magyarország ehhez kapcsolódó Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervének jóváhagyásakor a Tanács számos, a jogállamisággal összefüggő mérföldkövet határozott meg 2022 decemberében. A magyar államnak 27 „szupermérföldkövet” kell teljesítenie ahhoz, hogy bármilyen uniós helyreállítási kifizetést kaphasson – ez összesen 5,8 milliárd eurót (mai árfolyamon mintegy 2400 milliárd forintot) jelentene. A helyreállítási pénzeket érintő mérföldkövek jelentős része egybeesik a feltételességi mechanizmus keretében előírt antikorrupciós intézkedésekkel, négy szupermérföldkő pedig az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítását célozza.
• Ezeken túl az Európai Bizottság 10 operatív programmal kapcsolatban állapította meg, hogy Magyarország nem felel meg az Alapjogi Charta hatékony alkalmazását és végrehajtását előíró feltételeknek. Ezért az ország nem férhet hozzá az érintett uniós forrásokhoz, amíg ezeket nem orvosolják. Bár az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos feltételeket a Bizottság 2023 decemberében teljesítettnek értékelte a tavaly elfogadott jogszabály-módosításokra tekintettel, egyes operatív programoknál a forrásokhoz való hozzáférés akadálya továbbra is fennáll. Így a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok („kekvák”) működése, a menekültügyi rendszer különböző elemei, valamint a 2021-ben hatályba léptetett, az LMBTQI+ emberek jogait sértő propagandatörvény változatlanul sértik az Alapjogi Chartát.

A feltételességi mechanizmus keretében év végén esedékes újabb uniós döntésre is tekintettel öt civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország átfogó értékelést tett közzé a kormány eddigi intézkedéseiről, immár harmadik alkalommal az EU-s pénzek „befagyasztása” óta.

A feltételeknek való megfelelés részletes elemzése azt mutatta, hogy nagyon messze még a teljesítés. A civil szervezetek értékelése szerint a 27 szuper mérföldkőből (amelyek mindegyikét el kellett volna érni legkésőbb 2023. első negyedévére) 10 csak részben teljesült, és csak 17 tekinthető teljes mértékben teljesítettnek.

Ha azonban a további mérföldköveket és általánosságban a feltételességi mechanizmus keretében és az Alapjogi Chartának való megfelelés érdekében szükséges intézkedéseket is megvizsgáljuk, a kép még borúsabb. Igaz ugyan, hogy a magyar kormány tett bizonyos jogalkotási és adminisztratív lépéseket az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében, de a reformok végrehajtása elmarad a várakozásoktól, azok nem megfelelő ütemben zajlanak, és a kormány elkötelezettsége legalábbis kétséges.

Számos intézkedés jelentősen késik a kormány által eredetileg vállalt határidőkhöz képest, a szabályozási és gyakorlati hiányosságok pedig akadályozzák, hogy a jogszabály-módosítások és az új intézkedések valódi változásokat hozzanak. A korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, valamint a jogalkotási folyamat kiszámíthatóságával, minőségével és átláthatóságával kapcsolatos intézkedések esetében az értékelés azt mutatta, hogy a kormány ezeket a mérföldköveket nagyrészt egy formálisan „kipipálandó” listának tekinti, anélkül, hogy valóban elkötelezné magát a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának helyreállítása mellett.

Vannak olyan területek, ahol egyáltalán nem történt előrelépés: például a kekvák esetében a kormány nem intézkedett az egyetemi autonómia biztosítása érdekében, a menekültügyi rendszer továbbra sem felel meg az EU-s jognak, és az LMBTQI+ embereket stigmatizáló propagandatörvényt sem helyezték hatályon kívül. Más területeken, mint például az információszabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége, a jogi keretek újabb módosításai, valamint a javasolt új kormányzati lépések visszalépést mutatnak, és a helyzet romlásával fenyegetnek.

A fenti EU-s források sorsa tehát továbbra is rendkívül bizonytalan, noha hazánknak szüksége van ezekre a pénzekre, hogy Magyarország élhetőbb, versenyképesebb és biztonságosabb hely legyen.

***

A civil szervezetek következtetéseit áttekintő friss (2024. november 27-én lezárt) táblázat itt érhető el magyar nyelven.

Az angol nyelvű táblázat itt érhető el, a részletes angol nyelvű elemzés pedig itt tölthető le.