Szigorúan bírálja a Velencei Bizottság a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt
A Velencei Bizottság hangsúlyozta, hogy nem önmagában elemezte a törvényt, hanem tekintettel volt a Magyarországon „ezen a területen az elmúlt évtizedben elfogadott nagymértékű alkotmányos és törvényi változásokra” is. A VB legfontosabb aggodalmai és javaslatai:
- Az új törvény nagy hatalmat helyez nagyon kevés vezető kezébe, és hiányoznak a hatalmat korlátozó fékek és ellensúlyok. A jelentés megemlíti, hogy nyolc éve ugyanezeket a problémákat a 2011-es bírósági reform kapcsán egyszer már szóvá tette a VB, és most részben ugyanezek a problémák jönnek vissza.
- Az igazságügyi miniszternek túl nagy hatalma van „a bírók kinevezése és karrierje, a vezetői pozícióba való előléptetése, fizetésük emelése szempontjából, valódi jogorvoslat nélkül”.
- Több szempontból az igazságügyi miniszternek még Handó Tündénél, a bíróságok igazgatását jelenleg ellátó Országos Bírósági Hivatal elnökénél is nagyobb hatalma lenne.
- A bíróságok felállításakor, a kezdeti időszakban is nagy hatalma van a miniszternek: hozzá tartozik a bíróságok méretének meghatározása, valamint a jövendőbeli bírók és a bíróságok elnökeinek kiválasztását is túlzott mértékben tudja befolyásolni, és ehhez sem kapcsolódnak megfelelő garanciák.
A VB végkövetkeztetésként arra kéri a magyar hatóságokat, hogy az érintett szervezetek részvételével vizsgálják felül a törvényt. A vélemény angolul itt érhető el.
Az új fideszes törvényjavaslat nem oldja meg a problémákat
Módosító javaslatot nyújtottak be fideszes képviselők múlt héten, amiben azt ígérik, hogy orvosolják a Velencei Bizottság aggodalmait. A törvénymódosítás azonban korántsem ad választ a VB minden aggodalmára. A legfontosabb probléma, hogy javaslat az új közigazgatási bíróknak csak a felét védené meg az igazságügyi miniszter önkényétől, őket is csak részben. Az új bírók másik, idén kinevezett felének pályázatáról továbbra is a miniszter dönt majd, és ezek a bírók hatékony jogorvoslatot sem vehetnek igénybe. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli ugyanakkor, hogy néhány részterületen érdemi javulás várható, ha a parlament elfogadja a módosító javaslatot. De további garanciákra van szükség a közigazgatási bíróságok függetlenségének megőrzése érdekében. A Magyar Helsinki Bizottság véleményét itt érheti el.
A hétfőn nyilvánosságra került jelentést a VB a március 15-i ülésén fogadta el, erről pénteken sajtóközleményt is kiadtak, amit a hazai sajtó is szemlézett. Az Igazságügyi Minisztérium szombaton azt állította, hogy a VB teljes mértékben visszavonja a magyar törvénnyel kapcsolatos kritikáit, ha a módosító javaslatot elfogadja a parlament. A minisztérium szerint „[a] Velencei Bizottság megváltoztatta korábbi közleményét, az új állásfoglalás szerint amennyiben az Országgyűlés elfogadja az érintett jogszabályok módosító javaslatait, a [VB] tárgytalannak tekinti a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez fűzött bírálatait”. Ugyanezt mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter egy mai interjúban: „a kommünikét kisebb mértékben módosították, elismervén azt, hogy a törvény tervezett módosításával a kritika alaptalanná vált”.
A VB sajtóközleménye azonban nem állítja, hogy a módosító javaslat minden problémára megoldást jelentene. A közlemény szerint „A Velencei Bizottság üdvözli, hogy ezen a héten az Igazságügyi Minisztérium a Velencei Bizottság aggodalmai és javaslatai alapján módosításokat javasolt a törvényhez. Ha elfogadják a módosító javaslatokat, a bizottság aggodalmainak egy része tárgytalanná válik.”
Panos Kakaviatos, az Európa Tanács szóvivője a Magyar Helsinki Bizottságnak megerősítette, hogy az Igazságügyi Minisztérium kérésére módosítottak a közleményen. Csakhogy az továbbra sem állítja, hogy a múlt heti módosító javaslatok elfogadásával majd a VB minden aggodalma tárgytalanná válna.