„Szabálysértésipar”

A Magyar Helsinki Bizottság közel 20 éve monitorozza a hazai büntetés-végrehajtási intézeteket, elsősorban a fogvatartási körülményekkel foglalkozunk, az azzal kapcsolatos ügyekben nyújtunk jogi segítséget. A fogvatartottakkal folytatott beszélgetések során gyakran derül fény arra, ki, miért került be, és látunk olyat, akinek nem ott lenne a helye, semmiféle büntetési célt nem szolgál a börtönbe zárása. Különösen így van ez a szabálysértési elzárást töltőknél.

Legfrissebb tapasztalatunk, hogy igen gyakran nincstelen, rossz egészségi (és gyakran mentális) állapotú, gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező emberek kerülnek szabálysértési elzárásba, mert nem tudták kifizetni a rájuk – sokszor pont a szegénységükből adódó magatartás, például koldulás miatt – kiszabott bírságot. A szabálysértési elzárás az esetek jelentős részében teljesen értelmetlen, visszatartó ereje a nincs.

Egy nap elzárást kell letölteni minden kiszabott és meg nem fizetett 5 000 forintnyi pénzbírságért, miközben egynapi fogva tartás az adófizetők hozzávetőlegesen 8 000 forintjába kerül.  Ráadásul a  szabálysértések, illetve a szabálysértési eljárások óriási száma jelentős terhet jelent a szabálysértési hatóságoknak, a bíróságnak, a kormányhivataloknak, a büntetés-végrehajtásnak – amikor évente 700 000 felett van a kiszabott szabálysértési szankciók száma, nem túlzás szabálysértési iparról beszélni.

A jelentősebb problémákról szóló jelentésünk itt érhető el.