Szabálysértési eljárás kisokos: mit jelent, milyen lehetőségeid vannak?

Mi a szabálysértés?

Szabálysértés mindaz a joginorma-szegés, kihágás, amit a szabálysértési törvény annak nyilvánít. Szabálysértési törvénynek a 2012. évi II. törvényt nevezzük.
A hazai jog szerint a szabálysértés olyan kisebb súlyú jogellenes cselekmény vagy mulasztás, amely sérti a társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait. Olyan cselekményekre vonatkozik, amelyek a bűncselekménynél kisebb mértékben károsítják vagy veszélyeztetik a társadalmi, gazdasági vagy közrendet.

Milyen szabálysértések vannak?

• Az emberi méltóság, az emberi szabadság és a közrend elleni szabálysértések (pl. becsületsértés vagy garázdaság)
• Tulajdon elleni szabálysértések (pl. rongálás)
• Közlekedési szabálysértések (pl. engedély nélküli vezetés)
• Pénzügyi és kereskedelmi szabálysértések (pl. tiltott szeszesital-árusítás)
• Rendészeti igazgatás rendjét veszélyeztető szabálysértések (pl. feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel)
• Egyéb szabálysértések (pl. tiltott prostitúció)

A leggyakrabban elkövetett szabálysértések közé tartozik a közlekedési szabályok megsértése, az engedély nélküli vezetés, a köztisztasági szabálysértés, a csendháborítás és a tulajdon elleni szabálysértés (pl. 50 000 Ft-nál kisebb értékre elkövetett lopás, sikkasztás, csalás, rongálás).

Mit nevezünk szabálysértési eljárásnak?

Ha megbírságoltak, első lépésként azt kell megállapítanod, hogy szabálysértési vagy közigazgatási eljárás indult ellened. Ha a hivatalos irat, amelyet kaptál, a szabálysértési törvényre hivatkozik, akkor szabálysértési eljárásról van szó. Bizonyos szabályszegéseket, például egyes közlekedési szabályszegéseket azonban nem szabálysértési, hanem közigazgatási eljárásban bírálnak el. Ilyen eljárásban a közigazgatási hatóság közigazgatási szankciót alkalmaz. A közigazgatási szankciókat a szankciós törvény (2017. évi CXXV. törvény) szabályozza. A két eljárás eltérő szabályok szerint folyik, eltérnek a jogorvoslati lehetőségek is. Mi az alábbiakban csak a szabálysértési eljárással foglalkozunk.

Mi egy szabálysértési eljárás menete?

A szabálysértési eljárás megindulhat 

• feljelentés alapján,
• szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása alapján,
• a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelése alapján,
• a közlekedési baleset helyszínén folytatott szemle alapján.

A feljelentést szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szabálysértési eljárást a rendőrség, bizonyos esetekben számos hatóság (pl. az adóhatóság, a katasztrófavédelem, a fogyasztóvédelem, a Munkaügyi Felügyelet)  vagy más közigazgatási szerv (például önkormányzat) vagy a bíróság folytatja le. Attól függ, hogy melyik hatóság jár el, hogy milyen szabálysértésről van szó. Például közlekedési ügyekben, koldulás, köztisztasági szabálysértés miatt a rendőrség jár el. De az utóbbi két szabálysértésnél önkormányzat is eljárhat, amennyiben helyi rendelet is szankcionálja ezeket a kihágásokat. Ha a szabálysértés miatt elzárás is kiszabható, akkor a bíróság az illetékes.

Jellemzően a rendőrség jár el a legtöbb szabálysértési ügyben. Ha a rendőrség észleli a szabálysértés elkövetését, eljárást indít az elkövetővel szemben. Ez igazoltatással kezdődik és a rendőrség határozatával végződik, amelyben a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapítja a szabálysértési felelősséget.

Milyen büntetést, szankciót szabhatnak ki a szabálysértési eljárásban?

A bűncselekményekkel ellentétben, amelyek büntetőeljárásban büntetőjogi szankciókkal büntethetők, a szabálysértések speciális eljárásban meghozott joghátrányokkal (leggyakrabban pénzbírsággal) szankcionálják. Szabálysértési szankció lehet például a járművezetéstől való eltiltás, elkobzás vagy figyelmeztetés is. Vagyis szabálysértés esetén – noha a köznyelv nemigen tesz különbséget – nem szabható ki jogi értelemben vett büntetés, csak szankció.

Ezzel együtt léteznek olyan jogsértések, amelyeknek van büntetőjogi és szabálysértési alakzata is, például 50 000 Ft értékre elkövetett lopás még szabálysértés, annál nagyobb érték esetében már bűncselekmény.

Helyszíni bírság és pénzbírság

Szabálysértés észlelése esetén a szabálysértési törvény megengedi helyszíni bírság alkalmazását, és ezzel az ügy helyszínen való gyors lezárását. Helyszíni bírságot a rendőrség bármely szabálysértés észlelése esetén kiszabhat. Fontos, hogy a helyszíni bírságot nem a helyszínen kell azonnal és készpénzben kifizetni a rendőrnek. Ha a rendőr ezt várja el, akkor ő bűncselekményt követ el. Szabályosan a rendőrtől vagy a közterület-felügyelőtől sárga csekket kapunk a helyszíni bírság összegéről, valamint az illetékes hatóság nevéről és számlaszámáról. A tartozást határidőn belül kell kiegyenlíteni a csekk befizetésével vagy banki átutalással, különben a mulasztást behajtják rajtunk vagy akár elzárásra is átváltoztathatják.
A feljelentés alapján indult eljárásokban nem helyszíni bírságot, hanem pénzbírságot szabhatnak ki. A pénzbírság összege 6 500 és 400 000 Ft között lehet. A szabálysértési szankciót úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához, de figyelembe kell venni az eljárás alá vont személy személyi körülményeit is, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak.
A pénzbírságot 30 napon belül kell befizetned. Ez idő alatt kérheted, hogy fél évig ne kelljen befizetned vagy részletekben fizethesd meg.

Közérdekű munka

A közérdekű munka vagy a kiszabott büntetés, vagy a bírság kiváltását szolgálja. Közérdekű munkát heti legalább egyszer, pihenőnapon vagy szabadidő­ben kell végezni. Időtartama: 6 és 180 óra között lehet. A meg nem fizetett pénzbírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra. A közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.

Szabálysértési elzárás

Ugyan kisebb súlyú kihágások esetében nem szabnak ki szabadságvesztést, ám most is több száz szabálysértő van a magyar börtönökben, mert a pénzbírságot nem tudták/nem akarták kifizetni, így azt a bíróság elzárásra változtatta át, amit börtönben kell letölteni. Így akár apróságokért – például szemetelésért – lehet napokra vagy akár hetekre rács mögé kerülni. Gyakran olyan embereket zárnak el, akiket semmi értelme. Ételt lopó vagy közparkban pisilő hajléktalan embert börtönbe zárni nem éri meg az államnak, az ilyen elzárásnak nincs visszatartó ereje, mert az élethelyzetük miatt ezeket a szabálysértéseket újra és újra el fogják követni.

A hajléktalanság szabálysértési szankcionálása nem csak hogy értelmetlen, hanem drága is. Egy börtönben töltött nappal 5000 forintot lehet törleszteni. Egy fogvatartott egy napi őrzése és ellátása viszont 15 ezer forintnál is többe kerül a büntetés-végrehajtásnak, ezáltal a társadalomnak. Tehát az elzárással nem csak fölöslegesen és aránytalanul büntetik azokat, akik nehéz anyagi körülményeik miatt nem tudják befizetni a (sokszor már eleve diszkriminatívan és igazságtalanul kiszabott) bírságokat, hanem a társadalom számára is kifejezetten kártékony és értelmetlen módon történik mindez. Ez ellen lép fel három civil szervezet, amely a Szabálysértési Munkacsoportot alkotja (a Magyar Helsinki Bizottság, az Utcajogász és a TASZ).

Helyes az, ha a szabálysértéseket szankcionálja az állam. Azonban a szabadságelvonás ezekben az esetekben is csak végső eszköz lehet. Börtön (elzárás) helyett más szankciókkal, például a közérdekű munka szélesebb körű alkalmazásával nemcsak emberségesebbé, hanem olcsóbbá is lehetne tenni a szabálysértési eljárást: ha nincs lámpa egy biciklin, a rendőr ma egyből bírságot szabhat ki. Ha ehelyett figyelmeztetést adna, sok pénzt takaríthatna meg az állam.

Milyen jogaid vannak a szabálysértési eljárás során?

A szabálysértési eljárásban megnézheted az ügyed iratait és az összegyűjtött bizonyítékokat, másolatot kérhetsz. Kérdezhetsz és a bizonyítékaidat (pl. tanú, irat, fotó, felvétel) felhasználhatod. Ügyvédet ve­hetsz igénybe, vagy meghatalmazhatod bármely 18 év feletti ismerősödet, hogy képviseljen a szabálysértési eljárásban. Ha 18 év alatti vagy, édesapád vagy édesanyád is eljárhat helyetted.

Jogodban áll hallgatni, vagyis nem kötelező elmondanod, hogy elkövetted a szabálysértést még akkor sem, ha tényleg te követted el.

Hova fordulhatsz, mit tehetsz, ha nem követted el a szabálysértést?

Ha nem értesz egyet a döntéssel, mert nem követted el a szabálysértést, vagy túlzottnak tartod a kiszabott büntetést, és nem bírságoltak meg a helyszínen, akkor további lépéseket tehetsz. 

• Ha nem bíróság járt el, és anélkül döntött a hatóság, hogy téged meghallgatak volna, a határozat átvételétől számított 8 napon belül írásban kérhetsz meghallgatást. A meghallgatás alapján új határozatot fognak hozni. Ha azzal sem értesz egyet, 8 napon belül kifogást tehetsz. A kifogást a járásbíróság fogja elbírálni, hacsak a hatóság maga nem ért egyet vele és nem változtatja meg az alapján a döntését. A kifogásba bele kell írni annak indokát. Ha szeretnél bírósági tárgyalást, akkor azt is itt kell kérni. Ha a kifogás alapján a hatóság megváltoztatja a döntését, de ezzel sem értesz egyet, 8 napon belül ismét kifogást tehetsz. Ez az újabb kifogás csak a megváltoztatott részre vonatkoz­hat.
• Ha bíróság járt el a szabálysértési eljárásban, és anélkül hozott határozatot, hogy tárgyalást tartott volna, akkor a határozat átvételétől számított 8 napon belül tárgyalás megtartását kérheted. A tárgyaláson elmondhatod, mi és hogyan történt. A tárgyalás alapján hozott döntés ellen 8 napon belül fellebbezhetsz. 

Az eljárás során tett jogszerűtlen hatósági intézkedések, illetve intézkedések elmulasztása miatt panasszal élhetsz. Igazságtalan, szükségtelen vagy indokolatlan kényszerintézkedés (pl. igazoltatás, ruházatátvizsgálás, előállítás) esetén 3 napon belül, egyébként 8 napon belül nyújthatsz be panaszt a veled szemben intézkedő hatóságnál.