Szabadon vitathatja a történész mások állításait
Karsai kontra Magyarország
2004-ben Karsai László történész Teleki Pálról közölt publicisztikát az Élet és Irodalomban, amelyben azt állította, hogy Teleki Pált dicsőítő, jobboldali és szélsőjobboldali sajtóban megjelenő cikkek „egyre gátlástalanabbul hazudnak, rágalmaznak, uszítanak és zsidóznak”. A cikkben egy Török Bálint nevű amatőr történészt név szerint is megnevezett, azt írta, hogy ő több „hozsannázó cikket írt Teleki Pálról”. Török Bálint szerint ez olyan burkolt tényállítás volt, amely az ő jó hírnevét sértő következtetésekre adott lehetőséget, ezért pert indított. Első fokon a pert itthon elvesztette, azonban másodfokon és a Legfelsőbb Bíróság előtt nyert. Karsai a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult.
A Bíróság szerint a marasztaló ítélettel a magyar bíróságok megsértették Karsai László szabad véleménynyilvánításhoz való jogát (10. Cikk). A Bíróság szerint a történész egy nagyon fontos közügyben fogalmazta meg álláspontját, amely ha tényállítás lenne, akkor is értéktelített, így az ilyen szólás korlátozására rendkívül csekély lehetősége van az államnak. A Bíróság szerint ennél sokkal erősebb kritika is belefér a véleménynyilvánítási szabadság kereteibe, ezért megállapította az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését. A Karsai kontra Magyarország ügyben a Bíróság 4000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmezőnek.
Az ítélet angolul itt, magyarul itt érhető el.
Az ügyről bővebben itt olvashat.