Jelentősen rövidül a börtönben a kapcsolatfelvétel időtartama
Márciustól az eddigi 30 nap helyett csak 3 napot kell várni, amíg kapcsolatba léphetnek a családtagok a börtönben lévő hozzátartozójukkal. Az új büntetés-végrehajtási szabályok hatályba lépésével óriási stressz kerül le a fogvatartottak és hozzátartozóik válláról.
“Maga az elválás is nehéz, és az, mire felveheti a kapcsolatot a fogvatartott a hozzátartozóval a poklokat átéli az ember!”
Hogyan működik most a kapcsolatfelvétel a börtönben?
A fogvatartottak és szeretteik csak akkor tudnak egymással kapcsolatot tartani, ha kapcsolattartóként nyilvántartásba veszi őket a börtön. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a fogvatartott a befogadása után levélben egy nyomtatványt küld ki annak a hozzátartozójának, akivel kapcsolatot szeretne tartani a büntetés ideje alatt. A hozzátartozónak ezt vissza kell küldenie postán az intézetnek. A jelenlegi, márciusig hatályos szabályozás szerint a visszaérkezett nyilatkozatot, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül kell elbírálnia és csak ezután lehetett a hozzátartozókat kapcsolattartóként rögzíteni. Csak ezt követően lehet levelezni, telefonálni, látogatni, vagy Skype-ot használni.
A letartóztatottak (akiket még nem ítélt el jogerősen a bíróság) hozzátartozói számára ez még hosszabb, mert az ő esetükben az ügyészség dönt a kapcsolattartásról.
Kinek és miért lesz jobb, hogy rövidül a kapcsolatfelvétel időtartama?
A Magyar Helsinki Bizottság és a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) tapasztalatai szerint a kapcsolatfelvétel időtartama nem csak a bevonulóknak kínzóan hosszú idő, de a családjaik számára is, hiszen jelenleg több hétig is eltarthat, amíg az ismerős hang beszámolhat telefonon arról, hogy jól van, hogyan viseli a körülményeket bent, és a családtagok végre egy kis erőt tudnak meríteni egymásból ebben az egyébként is kritikus helyzetben. A még hatályban lévő törvényben megszabott harminc napos határidő ráadásul egy alkalommal újabb harminc nappal meg is hosszabbítható.
A Magyar Helsinki Bizottsághoz és a FECSKÉ-hez forduló kapcsolattartók így számoltak be a bizonytalan időszakban szerzett tapasztalataikról, amikor hosszú hetekig semmit nem tudtak hozzátartozójuk hogylétéről:
“XXX-én ment be a férjem. Én telefonáltam be majdnem 1 hónap elteltével, mert semmi információ nem volt róla! Sem levél, sem telefon. Aggódtam, féltettem Őt. Miért is büntetjük a hozzátartozókat? A mi jogainak hol vannak?”
“Ő bent azt hitte, hogy a családja elfordult tőle. A vicc az, hogy a pszichológus is azt mondta ott, az IMEI-ben, hogy támogassuk őt. De kérdem én: hogy lehet lelkileg támogatni, ha a kapcsolattartás ennyi időt vesz igénybe.”
A büntetés-végrehajtási intézeteknek is érdeke elősegíteni a mihamarabbi kapcsolatfelvételt, hiszen a hosszú, aggodalommal teli idő a személyi állományának is megnehezíti a munkáját. Az elítéltek után érdeklődő hozzátartozók megkeresései, a családi és baráti kapcsolatok hiánya miatt a fogvatartottaknál jelentkező frusztráció, esetlegesen fellépő pszichés nehézségek többletterhet jelentenek az egyébként is leterhelt dolgozóknak.
Mindenkinek alapvető joga, hogy magán- és családi életét, kapcsolattartását tiszteletben tartsák. A fogvatartottak és hozzátartozóik, köztük gyermekek magán- és családi élethez, valamint lelki egészséghez fűződő jogának védelmét az szolgálja, ha köztük a kapcsolat mielőbb létrejöhet. Emellett a családtagokkal való kapcsolattartás elősegíti a fogvatartottak későbbi visszailleszkedését a társadalomba.
Hogyan jutottunk el a jogszabály-változtatásig?
Ez volt az egyik érvünk, amikor a Magyar Helsinki Bizottság az Igazságügyi Minisztériumhoz, a FECSKE (Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport) pedig az Alapvető Jogok Biztosához fordult jelzéssel a kapcsolatfelvétel ügyében. A FECSKE tavaly októberben társadalmi egyeztetés keretében is jelezte, hogy rendkívül pozitív változásnak tartja a szabályozás módosítását.
Még teljesebb lenne az örömünk, ha minden bv. intézetben egységesen elfogadnánk az előre kitöltött kapcsolattartói nyilatkozatokat, ezzel is rövidítve a kapcsolatfelvétel idejét.
Mit ír elő pontosan az új szabályozás?
A 2024 novemberében elfogadott új jogszabály lerövidíti a 30 napos kapcsolatfelvételi időtartamot azok esetében, akik a jogerős szabadságvesztésüket töltő szerettükkel szeretnének kapcsolatot tartani. 2025. március 1-től 3 napra csökken a kapcsolattartók regisztrálása a családtagok esetében. A börtön a nem hozzátartozóval történő kapcsolattartás engedélyezéséről a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül dönt.
A Magyar Helsinki Bizottság és a FECSKE üdvözli, hogy célba ért, amit az érintettek jelzései alapján kértünk annak érdekében, hogy emberségesebbé váljon a magyar börtönrendszer. A változás a rács mindkét felén lévőket, nagyságrendileg százezer embert érint.
