Rendőrképzés a gyűlölet-bűncselekményekről
Kétnapos képzéseket tartottunk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon. A képzések résztvevői interaktív gyakorlatok keretei között oszthatták meg egymással tapasztalataikat és fejleszthették ismereteiket a gyűlölet-bűncselekmények esetén folytatott hatékony nyomozásról.
Miskolcon 15 fő vett részt a 2016. március 9-10-én tartott képzésen, míg 28 résztvevője volt a március 23-24-i, Szegeden szervezett képzésnek. A két érintett, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Csongrád Megyei Rendőr-kapitányságok vezetői és a rendőrségi gyűlölet-bűncselekmény szakvonal megyei tagjai hatékony segítséget nyújtottak a résztvevők toborzásában és a képzések lebonyolításában. A résztvevők köre heterogén volt a beosztásuk tekintetében, kiemelt főnyomozó, szolgálatparancsnok, bűnmegelőzési főelőadó ugyanúgy ült a résztvevők soraiban, mint az áldozatvédelmi referens vagy járőr és panaszfelvevő. Ennek köszönhetően a kiscsoportos gyakorlatok és szerepjátékok kiválóan tükrözték a gyakorlatban zajló nyomozási folyamat részleteit és az esetlegesen adódó nehézségeket.
Dombos Tamás, a Háttér Társaság Jogi Programjának rendőrképzésekben sokéves gyakorlattal rendelkező ügyvivője vezette a képzéseket, és a következőkben nyilatkozott a tapasztalatairól: „Mindig örömmel mondok igent, ha rendőröknek tartandó képzésre kérnek fel. Nagy kihívást jelent ezzel a célcsoporttal dolgozni, de egyben hatalmas tanulási lehetőség is számomra. Kihívás, mivel a tréningek során az ember koncentráltan találkozik azokkal a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos előítéletekkel, amelyek a mindennapokban a professzionális rendőri fellépés akadályát képezik. A rendőrökkel való intenzív közös munka azonban ráirányítja a figyelmet azokra a rendszerszintű problémákra, hiányosságokra is, amelyek ha nem is elfogadhatóvá, de legalábbis érthetővé teszik a rendőrség gyakran kifogásolható gyakorlatát. Ugyanakkor nagyon jó látni azt, hogy egy egy-két napos képzés is milyen jelentős változásokat tud hozni a résztvevők hozzáállásában, problémaérzékenységében.”
A képzéseken különös hangsúllyal beszélgethettek a résztvevők a magyar büntetőjog szerint büntetendő gyűlölet-bűncselekmények és az egyéb gyűlölet motiválta, de a Büntető Törvénykönyv hatálya alá nem tartozó cselekmények elhatárolásának szempontjairól és nehézségeiről a tréner által felvezetett konkrét példákon keresztül. A gyűlölet-bűncselekmények kapcsán folytatott nyomozás hatékonyságának és eredményességének alapvető feltétele a bűncselekmények hátterében húzódó előítéletes indítékra utaló indikátorok felismerése és kellő gondossággal való értékelése. Az indikátorok (mint pl. az elkövető és az áldozat megjelenése, megnyilvánulásai, a közöttük lévő vélt vagy valós hovatartozásbeli különbség, vagy az elkövetésnek az áldozati közösséggel kapcsolatba hozható helyszíne) ugyan önmagukban nem bizonyítják az előítéletes motivációt, megjelenésük azonban fontos jelzés, hogy a nyomozásnak, a bűncselekmény megítélésének az előítéletes indítékra is ki kell terjednie. Az indikátorok hasznos eszközt jelentenek a nyomozati cselekmények megtervezése során is: ha felmerül az előítéletes indíték gyanúja, valamennyi indikátort fel kell tárni, dokumentálni, a vádemelési indítványban és a vádiratban szerepeltetni, így megkönnyítve az ügyészség, illetve bíróság munkáját a motiváció bizonyítására. Ez megkerülhetetlen feladatot jelent a nyomozásban résztvevők mindegyike számára, a rendőrség oldalán a járőrtől a nyomozóig. Éppen ezért a képzések meghatározó célja volt az is, hogy a résztvevők készségeit fejlessze az indikátorok felismerése tekintetében.
A képzések programját tartalmazó hálóterv és egy esetfeldolgozás segédanyagai szemléltetésképpen:
A képzések a „Gyakorlati szakemberek kapacitásfejlesztése gyakorlatorientált képzéssel a rasszista, homofób és egyéb gyűlölet-
bűncselekmények üldözése érdekében” című projekt keretein belül valósultak meg az Európai Unió támogatásával.