Pánik a sötétben: migránsok a magyar médiában
A migráció és a külföldiek beilleszkedése a hazai média által alig-alig tárgyalt kérdéskör. A migránsok a közönség számára láthatatlanok, és ami érzékelhető belőlük a sajtó híradásaiból, az sokszor taszító vagy ijesztő. Ahogyan a migrációt válságjelenségként, úgy a migránst személytelen problémaként, statisztikai adatként mutatják be. Fel sem merül a bevándorlóban rejlő társadalmi, gazdasági vagy kulturális lehetőség – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság médiakutatásából.
A Helsinki Bizottság kutatása a 2014. január 1. és március 31. között a magyar internetes sajtóban megjelenő migrációs témájú közleményeket, illetve az országos televíziók, rádiók hír- és magazinműsoraiban sugárzott hasonló fókuszú megjelenéseket vette figyelembe.
És a következő összefoglaló megállapításokra jutott:
1) A kutatásból kiderült, hogy a bevándorlás, a külföldiek hazai beilleszkedése és menekültügy a média által alig-alig tárgyalt kérdéskör. A migránsok a közönség számára gyakorlatilag láthatatlanok, és ami érzékelhető belőlük a sajtó híradásaiból, az igen sokszor taszító vagy ijesztő.
2) Migrációs téma általában szűkszavú hírként, valamelyik hatóság sajtóanyagát vagy MTI értesülését átvéve kerül a médiába. A témát a túlterhelt szerkesztőségek érdektelennek tekintik, nem fordítanak rá hát kellő figyelmet, és mindez szükségszerűen vezet a felkészültség meg a szakmai tudatosság hiányához, így az újságírói szakma és végső soron a közönség szempontjaival szemben a hatóság szemlélete ellenpontozás és kiegészítés nélkül, hegemón módon érvényesül a tömegkommunikációban.
3) A feldolgozásból különösen hiányoznak a „minőségi, igényesebb sajtóműfajok”, a riportok, publicisztikák, kommentárok, tényfeltáró riporteri anyagok és átmeneti műfajok.
4) A megszólalók, ha vannak, kizárólag a hatóság emberei, akiket nem szembesítenek állításaikkal vagy más tényekkel, álláspontokkal. Civilek elvétve, maguk a migránsok pedig szinte sohasem kapnak szót.
5) Amíg a migrációt válságjelenségként, addig a migránst arctalan és személytelen problémaként, statisztikai adatként mutatják be. Fel sem merül a benne rejlő társadalmi–gazdasági–kulturális lehetőség.
6) A híradások többsége bűnügyi jellegű, amelyben a migránsok mint „illegális határsértők” jelennek meg, akik „elözönlik az országot”.
7) A szerkesztőségek nincsenek tisztában a migráció alapfogalmaival, ezért gyakran keverik őket, mindemellett – részben ennek köszönhetően – sokszor közölnek pontatlan, téves vagy akár kifejezetten félrevezető adatokat. Mindez összezavarja a közönséget, sokszor indokolatlan félelmet kelt és közvetve rontja a migránsok megítélését.
8) Aránytalanság mutatkozik a médiareprezentáció és a valós jelentőség között: a menedékkérőkkel, illegálisan beutazó és az országban jogszerűtlenül tartózkodó külföldiekkel szemben a hazai migránsok jóval nagyobb csoportjairól, a bevándorlókról és az itt élő uniós polgárokról alig esik szó, integrációjukról, a magyar gazdasághoz, társadalomhoz, kultúrához vagy sporthoz való hozzájárulásukról pedig egyáltalán nem.
9) A hazai média ahelyett, hogy informálná a közönséget a migráció és migránsok valós természetéről, passzivitásával és a sokszínű valóság torz leegyszerűsítésével járul hozzá a társadalom vészes tájékozatlanságának és idegenellenességének fennmaradásához e fontos kérdésben.
Észlelve a problémákat a Helsinki Bizottság ajánlásokat dolgozott ki a szerkesztőségeknek, amelyek segíthetik napi munkájukat és kapaszkodót adhatnak a hiteles migránskép alakításához.
A kutatási jelentés és a 10 ajánlás itt olvasható.
Készült a „Médiaszakemberek képzése a befogadó társadalomért” EIA/2013.1.2.2. projekt keretében, az Európai Integrációs Alap (Nemzeti Fellépések, 2013), valamint a Belügyminisztérium támogatásával.