Összefoglaló az AJB-1262-29/2023. sz. ombudsmani jelentésről

A bv. intézetek, amelyekből a panaszok érkeztek: szegedi, budapesti, sátoraljaúhelyi, sopronkőhidai, tiszalöki, fővárosi, pálhalmai, közép-dunantúli, baranya megyei, szombathelyi (összesen 10 intézet)

A jelentés itt olvasható.

 A jelentés legfontosabb megállapításai

•  A látogatóhelyiség olyan kialakítása, hogy az asztalt és a pultot térelválasztó elem választja el, sérti a fogvatartott és kapcsolattartója magán- és családi élet, kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogát. Ha a fogvatartott és családja között semmilyen testi érintkezés (kézfogás, ölelés, puszi) nem történhet a látogatás elején és végén, sérülhet a fogvatartott és hozzá és hozzátartozója emberi méltósághoz való joga, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joga.
• Egyértelműen jogellenes az a gyakorlat, ha a személyi állomány tagjai által a látogatók ruházatátvizsgálása során teljes levetkőztetés, szájüregbe való betekintés, illetőleg csecsemők esetében pelenka levétele történik.
• A látogatófogadás konkrét körülményeit minden fogvatartott esetében kellően differenciáltan, egyéni kockázatértékelést követően kell meghatározni.
• Az, hogy az országos parancsnok a kapcsolattartói nyilvántartásban szereplést olyan előírásokhoz kötötte, amelyek az irányadó jogszabályokban nem szerepelnek, sérti a jogbiztonság követelményét és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogot.
• Figyelemmel arra, hogy az óvadék megfizetése a fogvatartottak részére jelentős anyagi terhet jelent, ezért az ombudsman megfontolásra érdemesnek tartja az óvadék összegének mérséklését. (Azonban mivel az OP utasítás módosítása alapján a fogvatartottak választhatnak a mobiltelefon és a közösségi telefon igénybevétele között, így a telefonos kapcsolattartás biztosított, ezért ezzel összefüggésben alapvető jogot érintő visszásságot nem állapított meg.)

1. Beszélő

1.1 Panaszok

Intézetek, amelyekből a panaszok érkeztek: szegedi, fővárosi, tiszalöki, budapesti, közép-dunántúli, pálhalmai, baranya megyei, szombathelyi (összesen: 8 intézet). 

• június 1-től a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a látogatófogadás során megtiltotta a fogvatartottak és családtagjaik testi érintkezését, kizárta a kézfogás, ölelés, valamint az arcon történő üdvözlés lehetőségét, amely szigorítások a gyerekekkel történő érintkezésre is vonatkoznak. Az érintkezés fegyelmi eljárás von maga után. A fogvatartottat és a hozzátartozóit plexi fal választja el. (Van, ahol OSB fal választja el őket egymástól.) Van, aki emiatt inkább nem hívja a családot látogatásra, a gyerek lelki egészségégére tekintettel. A plexin nem terjed a hang, a kivájt lyukak miatt látászavar, hányás, szédülés lép fel. A fogvatartottaknak háromszor kell teljesen meztelenre vetkőzniük minden ügyvédi és civil beszélő előtt. A hozzátartozókat is átvilágítják, a Fővárosi Bv-.ben például motozásnak vetik alá őket és a szájüregükbe is benéznek. Egyik beadvány szerint a Tiszalöki Bv.-ben volt olyan eset, amikor a gyermekeket is levetkőztették, a csecsemőről levették a pelenkát. A hosszúítéletesek csak biztonsági beszélőfülkében találkozhatnak a családtagjaikkal (Budapesti Fegyház és Börtön). A plexi falon keresztül a fogvatartottak és kapcsolattartóik nem hallják egymás beszédét, de a fogvatartottak kényszerűen hallják egymást (mivel kiabálniuk kell), így nagyon nehéz magánjellegű beszélgetést folytatni. A beszélőhelyiségben legfeljebb három hozzátartozó fér el (pedig a Bv.tv. szerint egyszerre négyet is lehetne fogadni). 

A korlátozások fokozattól, rezsimtől, biztonsági kockázati besorolástól függetlenül minden fogvatartottat érintenek, sőt a látogatókat is.

A látogatás előtt és után a fogvatartottat motozzák, ruházatát leveszi, testhajlatát (!), szájüregét szemrevételezéssel ellenőrzik. A fogalmazásból az tűnik ki, hogy ezek a vizsgálatok minden egyes fogvatartottat minden alkalommal érintenek. 

1.2 Az érintett állami szervek álláspontja

A Belügyminisztérium tájékoztatta az AJBH-t, hogy a 13/2017. (II.6.) OP szakutasítás országosan egységesen vezette be a panaszolt szabályokat, tiltott tárgyak (pl. drog) és ezek okozta rendkívüli események miatt. A látogatóhelyiségek átalakítását is országosan egységesen hajtották végre. A szakutasítás előírja, hogy a csoportos látogatófogadás esetén a helyiséget térelválasztó elemmel, annak lapjától a padozatáig zárt asztallal vagy pulttal ketté kell választani. Az asztalt vagy a pultot középen teljes hosszábban legalább 20 cm magas, a tiltott tárgya átadását nehezítő elemmel kell elválasztani (ez a plexi). A Belügyminisztérium válaszából kitűnik, hogy a csoportos látogatófogadás minden esetben e szabály szerint történik, ennek alternatívája a családi látogatófogadás. 

A BM tájékoztatása alapján a látogatóknak nem kell levetkőzniük (ing/blúz, nadrág/szoknya levéltelére nem kötelezhetők az 56/2017 OP utasítás 1. melléklete szerint), azonban a látogatóhelyiségbe az ottani hőmérsékletnek megfelelő ruhában léphetnek be, a többit a tárólószekrénybe kell zárniuk, a lábbeli levételére kötelezésre sor kerülhet.

Az IM az AJBH-nak küldött álláspontja szerint a reszocializációnak, a fogvatartott emberi méltóságának és alapvető jogainak tiszteletben tartásának érvényesülnie kell a biztonsági szempontok mellett. A Bv. tv. kiemelt célja az egyéniesítés. „E célokkal szemben állhat egy olyan belső szabályozás, amely indokoltság nélkül lényegében magatartástól, érdemtől, kockázati besorolástól függetlenül egyformán kezeli a fogvatartottakat.” Az IM ugyanakkor elismeri, hogy biztonsági okból szükséges lehet általános megelőző intézkedés. Az IM szerint a kisgyerek teljes levetkőztetése, pelenka kibontása nem rendelhető el.

A Legfőbb Ügyészségnek nincs tudomása annak okáról, hogy miért vezették be országosan a plexit. Egy esetben panasz alapján az illetékes ügyészség megvizsgálata a látogatófogadásra kijelölt helyiség kialakításának körülményeit és megállapította, hogy a vizsgált bv. intézet jogszerűen biztosította a fogvatartottak kapcsolattartási jogát. Törvényességi szempontból nem kifogásolható az elítéltek és látogatók közötti fizikai érintkezés megtiltása. A látogatófogadási rend nem tartozik az ügyészség hatáskörébe. A motozás gyakoriságának meghatározása a bv. intézet hatáskörébe tartozik a LÜ szerint. A látogatók vetkőztetése miatt törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el az illetékes ügyészség bevonásával, hogy a panaszokról tudomást szerzett. 

1.3 Az AJBH megállapításai

A korábbi „AJB-2084/2013 sz. ombudsmani jelentés is rámutatott arra, hogy a családi kötelékek fenntartását, erősítését szolgálja a látogatófogadás, amit az intézet asztal mellett ülve, látogatóhelyiségben biztosít. Az azonban, hogy az asztalok két oldalát egy fa korlát elválasztja, alkalmas lehet a fogvatartott és hozzátartozója emberi méltósághoz való joga korlátozására, és a kapcsolattartáshoz való jog érvényesülésének megakadályozására. Ezt a megállapítást tartalmazzák az AJB-2862/2011 és az AJB-7205/2012. sz. jelentések is.”

A fogvatartott személyek védett magánszférájához tartozik a családtagokkal, barátokkal való kommunikáció, a személyes találkozás a látogatófogadás során, ennek gyakorolhatóságát az állam köteles megfelelő keretek és körülmények között biztosítani. Ha a bv. intézet rendje és biztonsága érdekében korlátozásra van szükség, tiszteletben kell tartani a fogvatartottak és kapcsolattartóik emberi méltóságát és alapvető jogaik érvényesülését. „A magánszféra, családdal, barátokkal való kapcsolattartás fenntartása elengedhetetlen feltétele az elítéltek […] reszocializációjának, ezért az a lehető legtermészetesebb körülmények között kell, hogy megvalósuljon.”

Az ombudsman megállapította, hogy a látogatóhelyiség olyan kialakítása, hogy az asztalt és a pultot térelválasztó elem választja el, sérti a fogvatartott és kapcsolattartója magán- és családi élet, kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogát. Ha a fogvatartott és családja között semmilyen testi érintkezés (kézfogás, ölelés, puszi) nem történhet a látogatás elején és végén, sérülhet a fogvatartott és hozzá és hozzátartozója emberi méltósághoz való joga, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joga.

A látogatók ellenőrzése elvégezhető, ehhez ellenőrző kapu, kézi fémkereső, csomagvizsgáló és kutya is igénybe vehető, azonban csak a ruha és a csomag vizsgálható át, nem kötelezhető a látogató a szoknya, nadrág, ing, blúz levételésre. 

Egyértelműen jogellenes az a gyakorlat, ha a személyi állomány tagjai által a látogatók ruházatátvizsgálása során teljes levetkőztetés, szájüregbe való betekintés, illetőleg csecsemők esetében pelenka levétele történik. Az átvizsgálás beadványokban panaszolt módja veszélyezteti jogbiztonság követelményét, a magánélet és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogot és az embertelen bánásmód tilalmának érvényesülését. Azzal összefüggésben, hogy volt olyan eset, hogy a gyermekeket levetkőztették, a csecsemőkről levették a pelenkát, az ebben érintettek konkrét jelzése hiányában alapvetető jogsérelmet nem állapított meg az ombudsman, de felhívta a figyelmet arra, hogy az veszélyezteti a magánélet és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogot és az embertelen bánásmód tilalmának érvényesülését. 

A látogatófogadás konkrét körülményeit minden fogvatartott esetében kellően differenciáltan, egyéni kockázatértékelést követően kell meghatározni. Az egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy a végrehajtás megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését. Biztosítani kell a kedvezmények és hátrányok körének bővítését is.

A megállapításai alátámasztásaként az ombudsman a magyar jogszabályokon túlmenően a CPT-re, a Mandela Rules-ra, az Európai Börtönszabályokra, az Európa Tanács ajánlásaira hivatkozott

2. A fogvatartottak kapcsolattartása

2.1 Panaszok

Intézetek, amelyekből a panaszok érkeztek: sátoraljaújhelyi, szegedi, tiszalöki, pálhalmai (összesen: 4 intézet). 

A fogvatartottakat a bv. intézetben arról tájékoztatták, hogy a BvOP által kiadott rendelkezés alapján felül kell vizsgálni a fogvatartott kapcsolattartóinak listáját. Ennek során azt kell figyelembe venni, hogy 1.) a fogvatartott kivel nem érintkezett hat hónapja beszélő, levél vagy telefonbeszélgetés formájában, 2.) volt fogvatartott-e a kapcsolattartó, akivel együtt volt börtönben és aki nem egyenesági rokona, 3.) az ügyvéd megbízása, feladata megszűnt-e. Ezeket a kapcsolattartókat törölni kell. A kapcsolattartóknak csak egy vezetékes és egy mobiltelefonszáma maradhatott a nyilvántartásban. 

Fogvatartottak panaszolták, hogy sok fogvatartottnak olyan kapcsolattartója van, aki csak évente egyszer tud beszélőn megjelenni, azt sem veszik figyelembe, ha az ügyvédet tanácsadás miatt szeretné felhívni, a TÉSZ-esek volt fogvatartotton kívül nemigen tudnak új kapcsolattartót szerezni.

A Tiszalöki Bv.-ben aláíratták a fogvatartottakkal, hogy a kapcsoltartók törlése „saját kérésre” történik. Olyan kapcsolattartókat is töröltek, akik családtagok, akikkel „csak” két hónapja nem volt kapcsolattartás, vagy csak karácsonykor beszélnek, ill. évente 2-3 levelet küldenek. Pálhalmán a fogvatartott barátja csak akkor lehet kapcsolattartó, ha az „indokolt.”

2.2 Az érintett állami szervek álláspontja

A BM álláspontja szerint a törvényi rendelkezések kellő alapot biztosítottak a kapcsolattartói listák felülvizsgálatára, hiszen „azokban az esetekben, amikor a büntetés-végrehajtási intézet engedélye szükséges a kapcsolattartáshoz, az nyilvánvalóan magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a büntetés-végrehajtási intézet a korábbi engedélyeket saját hatáskörben felülvizsgálja”. „A kapcsolattartás ellenőrzése nemcsak a levelek, telefonbeszélgetések tartalmának ellenőrzésére szolgál, hanem a kapcsolattartás gyakoriságára és minőségére is kiterjedhet.” „A reintegrációs tiszt tudja, hogy egy-egy kapcsolattartó hasznos vagy inkább káros a fogvatartott reintegrációjára.”

A fogvatartottak kapcsolattartói listájának kötelező felülvizsgálatát az országos parancsnok 2017-ben két alkalommal rendelte el, alapja egy egyedi visszaélés volt. A BM szerint a kapcsolattartó akkor engedélyezhető, amennyiben az a fogvatartott családi kapcsolatainak fenntartására és fejlesztésére irányul. Továbbá szabadult elítélt kapcsolattartóként, kivéve, ha hozzátartozó, nem rögzíthető a nyilvántartásban. [megj.: Ez teljességgel szembemegy a szabályozással.]

Az IM szerint nincs olyan előírás a jogi szabályzókban, miszerint a kapcsolattartóként való nyilvántartást az érintkezés gyakoriságához lehetne kötni, illetve, hogy a kapcsolattartó volt fogvatartott-e. A kapcsolattartás gyakoriságából, volt fogvatartásból, baráti vagy családi kapcsolat tényből nem vonható le következtetés a társadalmi visszailleszkedésről, ezért pusztán e tények alapján a kapcsolattartás korlátozásának jogszerűsége megkérdőjelezhető.

A LÜ úgy foglalt állást egy fogvatartotti panasz alapján, hogy a baráttal való kapcsolattartás engedélyezése esetén különös figyelemmel kell mérlegelni, hogy reintegációs célokat szolgál-e. A szabadult elítélttel való kapcsolattartás tilalma aggályos, mert kizárja a szabadult elítélttel való kapcsolattartás esetleges pozitív hozadékait. A fogvatartott kapcsolattartásának engedélyezésének „valamennyi releváns körülmény figyelembevételével, normatív korlátozásoktól mentesen” kell történnie. Ezért a LÜ az országos parancsnok helyettese felé intézkedéssel élt, aki a módosítást elvégezte.

2.3 Az AJBH megállapításai

A büntetés-végrehajtás során az elítélt kapcsolattartása ellenőrizhető a bv. intézet rendje és a fogvatartás biztonsága érdekébe vagy egészségügyi okból. Azonban – az IM válaszával összhangban – „a kapcsolattartásra irányadó jogszabályi rendelkezések között nem szerepelnek olyan korlátozások, amelyek a kapcsolattartók nyilvántartásban történő rögzítését attól tennék függővé, hogy a kapcsolattartó a fogvatartottal milyen gyakran tart kapcsolatot, a kapcsolattartó szabadult elítélt-e vagy sem, valamint, hogy a hozzátartozónak nem minősülő személlyel való kapcsolattartás családi, baráti, esetleg más méltányolható társadalmi kapcsolat megőrzését célozza-e”. „Ilyen információkból nem lehet kétséget kizáróan arra következtetni, hogy a kapcsolattartás a bv. rendjét és biztonságát veszélyeztetné, ellentétes lenne a büntetés céljával, vagy hátráltatná az elítélt társadalomba való visszailleszkedését.”

„A kapcsolattartás elsődleges célja a családi, baráti, társadalmi kapcsolatok fenntartása annak érdekében, hogy a szabadságvesztés letöltése a lehető legkisebb negatív hatást fejtse ki a fogvatartottra, valamint családtagjaira.” Alapvető fontosságú a fogvatartottak kapcsolattartása a hozzátartozóikkal, munkaadókkal, segítő környezettel. Törekedni kell arra, hogy a fogvatartott külvilággal való kapcsolattartását a lehető legkisebb mértékben korlátozzák. Ha mégis korlátozás szükséges, akkor több releváns szempontot és körülményt kell figyelembe venni. Kizárólag a kapcsolattartás gyakorisága nem jelenthet okot a korlátozásra.

Az, hogy az országos parancsnok a kapcsolattartói nyilvántartásban szereplést olyan előírásokhoz kötötte, amelyek az irányadó jogszabályokban nem szerepelnek, sérti a jogbiztonság követelményét és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogot.

3. A zárkán tartható tárgyak körének korlátozása

3.1 Panaszok

Intézetek, amelyekből a panaszok érkeztek: sátoraljaújhelyi, szegedi, pálhalmai (összesen: 2 intézet). 

A panasz szerint Szegedi Fegyház és Börtönben úgy próbálták enyhíteni a zsúfoltságot, hogy a fogvatartottól szinte minden zárkában tartható tárgyat megvontak, a kiétkezés során a bolt árukészletét korlátozták. Zárkánként minden fogvatartott két szekrényéből egyet elvettek. A havi három alkalommal megengedett öt kilogrammos csomagfogadást havi 1 csomagra korlátozták. A jutalmazási formák közül kivették a jutalom csomagot. Pálhalmán csökkentették az étkezésre szolgáló tányérok, ivóeszközök, palackok, tusfürdők, a fogvatartottnál tartható hivatalos dokumentumok darabszámát.

3.2 Az érintett állami szervek álláspontja

A BM szerint a Központi Házirend értelémében a fogvatartottak annyi személyes tárgyat tarthatnak maguknál, ami zárkaszekrényükben és a bv. által biztosított tároló ládában elfér. A Házirend rögzíti a fogvatartott birtokában tartható tárgyak fajtánként, illetőleg a zárkarend szempontjából meghatározott mennyiségét. Ebben külön korlátozás nem történt.

Az IM szerint a gyakorlati szempontoknak, egyes intézetek speciális kialakításának, a rezsimszabályok intézetre vonatkozó előírásainak komoly jelentősége van, jogszabályi szinten eltérést nem engedő, szigorú szabályok előírása nem tűnik célszerűnek, a biztonság és hatékony működés feltételeinek biztosítása érdekében megfelelő mozgásteret kell biztosítani a bv. intézetnek.

Az LÜ szerint a zárkában tartható tárgyak köre összhangban van a jogszabályi rendelkezésekkel.

3.3 Az AJBH megállapításai

A megkeresett szervek válaszai alapján nem volt bizonyítható, hogy a panaszokkal érintett bv. intézetekben történtek-e korlátozások a zárkán tartható tárgyak körét érintően. Ezért ezzel összefüggésben az ombudsman alapvető joggal kapcsolatos visszásságot nem állapított meg.

4. Óvadék

4.1 Panaszok

Intézetek, amelyekből a panaszok érkeztek: szegedi, sopronkőhidai, pálhalmai, budapesti (összesen: 4 intézet). 

2017 októberében tájékoztatták a fogvatartottakat, hogy a mobiltelefon használatáért 35.000 Ft óvadékot kell fizetnie, aki ezt megtagadja és a nyilatkozatot nem írja alá, annak le kell adnia a készüléket. A Szegedi Fegyház és Börtönből érkezett panasz szerint a fogvatartottnak úgy adták oda a nyilatkozatot, hogy vagy aláírja, vagy azonnal le kell adnia a telefonját. Ezen a napon több száz fogvatartott adta le a készüléket Szegeden. A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási intézetből érkezett panasz szerint volt, aki azért írta alá a nyilatkozatot, mert másképp a jogi képviselőjével nem tudott volna kapcsolatot tartani. A Budapesti Fegyház és Börtönből érkezett panasz szerint az intézkedés jogszabályi hátteréről nem tájékoztatták a fogvatartottakat. 

4.2 Az érintett állami szervek álláspontja

A BM szerint az óvadék előírását a mobiltelefonok nagy arányú, korábban meg nem térülő megrongálása, eltűnése indokolta.  A mobiltelefon óvadék biztosítja az okozott kár nagyobb mértékű megtérülésének lehetőségét. A készülék pótlásának költsége 21.000 Ft, ami a biztonsági követelmények fokozása esetén emelkedhet, erre tekintettel állapították meg az óvadék összegét. Legfeljebb hathavi részletekben is meg lehet fizetni az óvadékot, a készülék leadását követően az óvadék visszajár, ha azon sérülés, rongálás nem tapasztalható. A fogvatartott bármikor dönthet a készülékről való lemondásról. 

Az IM szerint az óvadék bevezetése összhangban áll a bv. azon jogosultságával, miszerint az intézet a fogvatartott által okozott, határozatban megállapított kár megtérítésére vonatozó követelését közvetlenül levonhatja. 2018-ban a kapcsolattartás elősegítése érdekében közösségi telefonkészüléket helyeztek ki a részlegekre, udvarokra.

A LÜ vizsgálatot rendelt el, a BvOP ennek nyomán a 66/2017. (X.16.) OP szakutasítást a 46/2018 (XII.27.) OP szakutasítással módosította.

4.3 Az AJBH megállapításai

Figyelemmel arra, hogy az óvadék megfizetése a fogvatartottak részére jelentős anyagi terhet jelent, ezért az ombudsman megfontolásra érdemesnek tartja az óvadék összegének mérséklését. Azonban mivel az OP utasítás módosítása alapján a fogvatartottak választhatnak a mobiltelefon és a közösségi telefon igénybevétele között, így a telefonos kapcsolattartás biztosított, ezért ezzel összefüggésben alapvető jogot érintő visszásságot nem állapított meg.

5. Intézkedések

Az ombudsman felkérte a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, hogy

1. tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a látogatók beléptetésére az átvizsgálásukra irányadó szabályok betartásával, emberi méltóságuk tiszteletben tartása mellett kerüljön sor  [megjegyzés: a fejfedő, ruházat (nadrág/szoknya, ing/blúz kivételével), csomag vizsgálható át, szemrevételezéssel, technikai eszközzel, kivételes esetben közvetlenül, a ruházat közvetlen átvizsgálását csak ellentétes nemű személy végezheti külön átvizsgáló helyiségben, szükség szerint szolgálati kutya is igénybe vehető a csomag átvizsgálásához]
2. tegyen intézkedést annak érdekében, hogy a családi látogatófogadás során a 12/2020. (IV. 24.) BVOP utasításban meghatározott testikontaktus-formákra a gyakorlatban is sor kerülhessen, a látogatás elején, valamint végén a fogvatartott és látogatója között lehetőség legyen fizikai (testi) köszöntésre;
3. fontolja meg a csoportos látogatóhelyiségben a térelválasztó elem megszüntetését;
4. gondoskodjon arról, hogy a kapcsolattartói nyilvántartás felülvizsgálata több szempont együttes figyelembe vételével, értékelésével történjen.