Önként adta fel magát, mégis előzetesben ült, „nehogy megszökjön”
A.B. kontra Magyarország
2007-től kezdődően majdnem két évig volt előzetes letartóztatásban a magyar A. B., akit zsarolással és prostitúciót segítő bűncselekményekkel vádoltak. A. B. amikor megtudta, hogy rendőrök keresik, önként jelentkezett a rendőrségen. Az előzetes letartóztatását egy éven és tizenegy hónapon keresztül többször meghosszabbította a magyar bíróság, többek között szökés, bűnismétlés és tanúk befolyásolásának veszélyére hivatkozva. A védője hiába hivatkozott arra, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy A. B. meg akarna szökni – éppen ellenkezőleg, önként jelentkezett a rendőrségen. Ugyanígy, a tanúk befolyásolásának szándékát sem támasztotta alá semmilyen bizonyíték. Ezen kívül az is problémás volt, hogy az ügyészség nem adta át A. B.-nek vagy az ügyvédjének a férfi ellen szóló bizonyítékokat. Ügyfelünk a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult.
A Bíróság szerint a magyar hatóságok megsértették A. B. szabadsághoz és biztonsághoz való jogát (5. Cikk). Ő önként jelentkezett a rendőrségen, a magyar bíróság indokai nagyon általánosak voltak, és nem vették komolyan fontolóra, hogy milyen más kényszerintézkedéssel lehetne biztosítani, hogy a férfi megjelenjen a kihallgatásokon és a tárgyaláson (A. B. például kérte, hogy óvadék fejében engedjék szabadon). A Bíróság ezért elmarasztalta Magyarországot. Az, hogy A. B. nem olvashatta el az ellene szóló bizonyítékokat és iratokat, a Bíróság szerint az ügyész és a terhelt közötti „fegyveregyenlőség elvét” sértette meg. Az A. B. kontra Magyarország ügyben a Bíróság 6 000 euró kártérítést ítélt meg a kérelmezőnek.
Az ítélet angolul itt, míg magyarul itt olvasható el.
Az ügyről bővebben itt olvashat.