No gyülekezési jog, no party
Pont fél éve korlátozza szükségtelenül a magyar kormány a polgárok egyik legalapvetőbb jogát. A koronavírus-járvány elején is elrendelt gyülekezési tilalom miatt tavaly szeptember óta várja az ombudsman fellépését a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság. Azóta a kormány ismét elrendelte a tilalmat, a büntetések szigorodtak, de az ombudsmantól válasz nem érkezett.
Miközben a magyar kormány „az élet és a gazdaság fokozatos újraindítását” hirdeti, továbbra sem esik szó az általános gyülekezési tilalom feloldásáról. Pedig a békés gyülekezéshez való jogukat már fél éve nem gyakorolhatják a polgárok, még akkor sem, ha a járványhelyzetre tekintettel felelősen, a vírus terjedésének kockázatát kiküszöbölve – szabadtéren megfelelő távolságtartás mellett, maszkot viselve, esetleg autóban ülve – demonstrálnának.
Az általános gyülekezési tilalmat először a koronavírus-járvány kezdetén, 2020 márciusától júniusig rendelte el a kormány. Ez az intézkedés a TASZ és a Helsinki Bizottság álláspontja szerint szükségtelen volt, ráadásul alkalmatlan arra, hogy az alkotmányos követelményeknek megfelelően lehessen alkalmazni. Így a rendőrség a tilalom ideje alatt tartott gyűléseket alapjogsértő és diszkriminatív módon kezelte: a gyülekezési jogszabályok szerint ugyanis az lenne a feladata, hogy biztosítsa a polgárok békés gyülekezéshez való jogát – ehelyett a „vasököl” szerepe hárult rá, és a tilalomra hivatkozva súlyos bírságokat rótt ki a gyűlések szervezőire és résztvevőire.
A TASZ és a Helsinki Bizottság 2020 szeptemberében az alapvető jogok biztosához fordult, kezdeményezve, hogy az ombudsman vizsgálja felül, volt-e szükség egyáltalán a gyűléseken való részvétel teljes tilalmára, és tárja fel azokat az alapvető jogokat sértő visszásságokat, amelyek a tilalom idején tartott gyűlések rendőri kezelése során történtek. A civilek azóta is várják az ombudsmantól többek között azt, hogy hívja fel a kormányt arra, hogy tartózkodjon a gyülekezési joggal kapcsolatos általános tilalom bevezetésétől. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától (AJBH) több mint hét hónapja nem kaptak választ, a kormány pedig novemberben újra elrendelte az azóta is hatályban lévő tilalmat, sőt szigorúbb büntetést rendelt hozzá: a szervezők akár egymillió, a résztvevők pedig ötszázezer forint pénzbírsággal is sújthatók.
November óta a rendőrségen 28 gyűlést jelentettek be, ezeket a hatóság minden alkalommal megtiltotta. Be nem jelentett gyűlések is voltak ebben az időszakban, amelyek szervezőivel és résztvevőivel szemben eljárt a rendőrség, bírsággal sújtotta őket. A parlament előtt van az a törvényjavaslat, amellyel a kormány az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdete után is fenntarthatja az általános gyülekezési tilalmat. Pedig a gyülekezési jog választási időszakban, és választások között is egyformán fontos része a demokratikus részvételi folyamatnak: kulcsfontosságú eszköze annak, hogy a polgárok és közösségeik a közügyekben részt vegyenek, alakíthassák és befolyásolhassák a kormányzást.
A TASZ és a Helsinki Bizottság most újabb levélben jelezte az alapvető jogok biztosának: várják a tájékoztatást arról, hogy a múlt szeptemberben indítványozott vizsgálatot elkezdte-e, és ha nem, miért; ha pedig igen, akkor mikorra várható a vizsgálatról szóló jelentés kiadása. A civilek azt is kérik, hogy az ombudsman a november óta megtartott gyűlések rendőrségi kezelésére is terjessze ki vizsgálatát, függetlenül arról, hogy bejelentett gyűlésekről van szó vagy sem. A TASZ és a Helsinki Bizottság meggyőződése, hogy az alapvető jogok biztosának jelentése hathatósan hozzájárulna ahhoz, hogy az állam szervei a járványhelyzetben is betartsák az alapvető jogok tiszteletben tartásának Alaptörvénybe foglalt kötelezettségét.