Németországi tapasztalatok menekültek és külföldiek közösségszervezéséről

Somogyvári Zoltán kollégánk, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának főmunkatársa németországi tanulmányúton vett részt november 29. és december 5. között. A tanulmányútra a német gyerekjogi szervezet, a Terre des hommes által támogatott „Youth Engagement and Sensitisation for Refugee Integration and an Inclusive Hungarian Society” (YES) projekt keretében került sor. A szervezett programok, kezdeményezések és személyes beszélgetések során megismerhettünk helyi konfliktusokat, alkalmazható jó gyakorlatokat és rendszerszintű hiányosságokat a menekültügy és a külföldiekkel való együttélés terén. A tanulmányúttal a célunk az volt, hogy a Magyarországot új hazájuknak tekintő menekülteket jobban tudjuk segíteni abban, hogy a helyi közösségeikben aktívabb szerepet tudjanak ellátni. A YES projekt keretében továbbá még több magyar honfitársunkhoz szeretnénk eljutni annak érdekében, hogy egy befogadóbb országban élhessünk.

Jugendliche ohne Grenzen (Youth without Borders) konferencia, München

(2022. november 29 – december 2.)

A Jungendliche ohne Grenzent (JoG) 2006-ban alapították nagyrészt helyi németek és menekültek. A JoG konferenciákat minden évben megrendezik, mindig máshol. A helyszín attól függ, hogy a német tartományi belügyminiszterek (akik a kitoloncolásokért és az idegenrendészetért felelősek) hol tartják éppen az éves konferenciájukat. 

Az első napon, a konferenciával párhuzamosan, a JoG sajtótájékoztatót tartott. Menekült tagok is megszólaltak, akiket a közönség hősökként ünnepelt. Ismertették a JoG témáit is (tartózkodási jogot mindenkinek, eltörölni az etnikai profilalkotást, eltörölni a menedékkérőknek a zsúfolt és a helyi közösségektől távol eső táborokba helyezését, és biztosítani a veszélyes országokban élő emberek biztonságos bejutását Németországba). 

A minden évben megszervezett esti tüntetés a konferencia másik legfontosabb része. Itt a résztvevő szervezeteken túl új JoG tagok is lehetőséget kaptak arra, hogy beszédet mondjanak, moderáljanak, vagy a szlogeneket a mikrofonba skandálják. Egy cigány nagymama például, akinek 2016-ban egy rasszista támadásban megölték az unokáját Münchenben, elmesélte, hogy a rendőrök rendkívül sértő módon beszéltek vele, és a nyomozás során alig tájékoztatták. A JoG vezetője egy spontán és nagyon kemény beszédben élesen kritizálta a rendőröket és a titkosszolgálatokat, főleg a bevándorlókkal szemben elkövetett gyilkosságok kapcsán. Felvetette a német hatóságok felelősségét, arra utalva, hogy szándékosan követnek el jogsértéseket a nyomozás és a megelőzés során. 

Forrás: JoG

A szervezők mindent megtesznek, hogy bevonják a résztvevőket, az új menekülteket is. Segítik őket a felkészülésben, legyen szó a sajtótájékoztatóról, a tüntetésen beszédmondásról vagy konferálásról. 

A másnapi jogtudatosító workshopok során ismertették a német kormány afgán áttelepítési programját, illetve a letelepedési és az állampolgársági szabályozást Németországban – az utóbbi praktikus megközelítése miatt szinte minden résztvevőt lekötött. 

Az esti gála ünnepélyes hangulatban telt. A résztvevők minden évben megválasztják az adott évben legrosszabb tartományi belügyminisztert, valamint kitüntetik a helyi aktivistacsoportok közül azokat, amelyek leginkább kiállnak a menekültekért. A tartományi belügyminiszterekről ismertették, hogy milyen kitoloncolásokért és milyen őrzött szállások építéséért felelősek. Minden résztvevő szavazhatott a legrosszabb tartományi belügyminiszterre – felszabadító érzés volt a valóságban választójoggal nem rendelkező menekültek számára, hogy aznap este élhettek a választójogukkal.  

Forrás: JoG

A legrosszabb tartományi belügyminiszternek jelképesen átadtak egy bőröndöt. Menekültek mutatták be a jelölt minisztereket és a kitüntetett aktivistacsoportokat, de a két konferanszié is menekült volt. A gálát élőben közvetítették a JoG weboldalán. 

Evangelisches Jugendwerk in Württemberg, Stuttgart

(december 2.) 

Az Evangélikus Ifjúsági Szolgálat egyik munkatársa körbevezetett a szervezet stuttgarti irodájában, ahol menekült fiataloknak szervez programokat. Nyári táborokat, teaházat és közös futást szerveznek, amelyeken menekült és német fiatalokat is szeretettel látnak. A menekült fiatalok önkénteskednek is a nyári táborban, ami miatt később 1-2 évvel hamarabb kaphatnak német állampolgárságot. 

Az evangélikus szervezet munkatárásnak tapasztalata szerint a menekült fiatalok eléréséhez személyesen el kell menni oda, ahol élnek vagy tanulnak – csak online kommunikációval, vagy az irodában tartott nyílt nappal nem lehet őket hatékonyan bevonni. 

Initiative 19 Februar, Bildungsinitiative Ferhat Unvar, Metzgerstraße Acht Hanau, Hanau

(december 5.) 

Hanauban 2020. február 19-én egy rasszista gyilkos 9 embert ölt meg több helyszínen – majd az anyját és saját magát is. Az áldozatok között volt román, afgán, iraki, bosnyák, bolgár, kurd, cigány és török származású ember is. 

Forrás: Initiative 19. Februar Hanau

Mivel Hanauban 30 éve nagyon erős az aktivista közeg, három helyi aktivista, Hagen, Marion és Newroz egyből tudták, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy a túlélőket és az áldozatok családtagjait közösségbe szervezzék. meglátogattuk az Initiative 19 Februar, Bildungsinitiative Ferhat Unvar és a Metzgerstraße Acht Hanau helyeket, amelyeket az áldozatok családtagjainak segítésére és menedékkérők számára hoztak létre.

A 60 éves Hagen vezetett körbe Hanauban, aki rengeteg dolgot szervezett már – például mentőhajókat a Földközi-tengeren, és a sürgősségi telefonszám hívásának a lehetőségét a süllyedő hajók részére. Állítása szerint mégis ez bizonyult életében a legnehezebb feladatnak. Egyrészt sokkolta, hogy a saját városában történt a terrorcselekmény, másrészt soha nem volt ilyen nehéz ennyire különböző hátterű emberekből közösséget építenie.

Az Initiative 19 Februart az egyik tetthelyhez közel, egy üresen álló boltból alakították ki – azóta mindennap nyitva áll. Ide járhatnak az áldozatok családtagjai, és itt beszélik meg, hogy mit követelnek a hatóságoktól. Amelyek – mivel az áldozatok között sok a külföldi – nem tesznek eleget az igazság kiderítése érdekében. 

Hagen ismertette a közösség strukturális követeléseit: 

  • Leszerelni azokat, akik pszichésen nem alkalmasak a fegyverviselésre (pl. nácik). A gyilkosnak is paranoid skizofréniája volt, ezen felül bizonyítható volt náci múltja.
  • Elérni, hogy a rendőrség vegye fel a sürgősségi telefonhívásokat. A gyilkosság estéjén Viorel, egy román férfi többször hívta a rendőrség sürgősségi számát, de nem vették fel. A román férfi követte a gyilkost, majd a kocsijában őt is lelőtték. 
  • Elérni, hogy ilyen esetben minél hamarabb kaphassanak orvosi ellátást az áldozatok.
  • Elérni, hogy az áldozatok családtagjai láthassák a holttesteket a boncolás előtt, és hogy ne legyen szükség a boncolásra, ha a családtagok nem járulnak hozzá.
  • Elérni, hogy kiderüljön, miért nem volt megelőzhető a terrorcselekmény annak ellenére, hogy tudtak a hatóságok a gyilkos náci múltjáról (még saját náci honlapja is volt).
  • Elérni, hogy más városokban is adjon pénzt az állam a hasonló közösségeket megszervező aktivistáknak autonóm közösségi helyek beindítására.
  • Elérni, hogy a rendőrség minél hamarabb vegye észre, ha gyűlölet-bűncselekményt követtek el, mert ez súlyosabban minősül, mint egy olyan cselekmény, amelyet nem gyűlölet motivál. 

Az áldozatok rögtön kaptak 30.000 eurót fejenként (ha valaki a gyerekét, vagy szülőjét vesztette el), és 15.000 eurót, ha a testvérét. Az aktivistáknak sikerült továbbá elérniük, hogy a tartományi parlament két évvel később újabb 100.000 eurót adományozott az áldozatok családtagjainak. A Forensic Architecture nevű oknyomozó csapatnak külön 100.000 eurót tudtak összegyűjteni, amely a rendőrség helyett rendkívüli nyomozási munkát végzett. A közösség ebből egy utazó kiállítást szervezett, amely eddig Frankfurtban járt, most Berlinben van, és jövőre Hanauba megy, a tett helyszínére. 

Meglátogattuk a Bildungsinitiative Ferhat Unvar alapítványt is, amelyet az egyik áldozat, a 21 éves Ferhat Unvar anyja, Serpil alapított. Célja a rasszista támadások áldozatainak védelmét ellátó csoportok hálózatba szervezése, illetve iskolai érzékenyítő foglalkozások nyújtása. 

Szintén a menekültek megsegítésére Hagen és társai 1986 óta működtetik a Metzgerstraße Acht Hanau-t, egy autonóm központot a belvárosban. Itt egyéni és csoportos tanácsadást tartanak menedékkérőknek – amire hatalmas igény van.

 

A németországi civil és egyházi szervezetek, valamint helyi aktivisták személyében értékes szakmai partnerekre leltünk, akiknek kapcsolatait és tapasztalatát hazai ügyekben is hasznosíthatjuk a jövőben. 

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság