Németországi tapasztalatok menekültek és külföldiek közösségszervezéséről
Somogyvári Zoltán kollégánk, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának főmunkatársa németországi tanulmányúton vett részt november 29. és december 5. között. A tanulmányútra a német gyerekjogi szervezet, a Terre des hommes által támogatott „Youth Engagement and Sensitisation for Refugee Integration and an Inclusive Hungarian Society” (YES) projekt keretében került sor. A szervezett programok, kezdeményezések és személyes beszélgetések során megismerhettünk helyi konfliktusokat, alkalmazható jó gyakorlatokat és rendszerszintű hiányosságokat a menekültügy és a külföldiekkel való együttélés terén. A tanulmányúttal a célunk az volt, hogy a Magyarországot új hazájuknak tekintő menekülteket jobban tudjuk segíteni abban, hogy a helyi közösségeikben aktívabb szerepet tudjanak ellátni. A YES projekt keretében továbbá még több magyar honfitársunkhoz szeretnénk eljutni annak érdekében, hogy egy befogadóbb országban élhessünk.
Jugendliche ohne Grenzen (Youth without Borders) konferencia, München
(2022. november 29 – december 2.)
A Jungendliche ohne Grenzent (JoG) 2006-ban alapították nagyrészt helyi németek és menekültek. A JoG konferenciákat minden évben megrendezik, mindig máshol. A helyszín attól függ, hogy a német tartományi belügyminiszterek (akik a kitoloncolásokért és az idegenrendészetért felelősek) hol tartják éppen az éves konferenciájukat.
Az első napon, a konferenciával párhuzamosan, a JoG sajtótájékoztatót tartott. Menekült tagok is megszólaltak, akiket a közönség hősökként ünnepelt. Ismertették a JoG témáit is (tartózkodási jogot mindenkinek, eltörölni az etnikai profilalkotást, eltörölni a menedékkérőknek a zsúfolt és a helyi közösségektől távol eső táborokba helyezését, és biztosítani a veszélyes országokban élő emberek biztonságos bejutását Németországba).
A minden évben megszervezett esti tüntetés a konferencia másik legfontosabb része. Itt a résztvevő szervezeteken túl új JoG tagok is lehetőséget kaptak arra, hogy beszédet mondjanak, moderáljanak, vagy a szlogeneket a mikrofonba skandálják. Egy cigány nagymama például, akinek 2016-ban egy rasszista támadásban megölték az unokáját Münchenben, elmesélte, hogy a rendőrök rendkívül sértő módon beszéltek vele, és a nyomozás során alig tájékoztatták. A JoG vezetője egy spontán és nagyon kemény beszédben élesen kritizálta a rendőröket és a titkosszolgálatokat, főleg a bevándorlókkal szemben elkövetett gyilkosságok kapcsán. Felvetette a német hatóságok felelősségét, arra utalva, hogy szándékosan követnek el jogsértéseket a nyomozás és a megelőzés során.
A szervezők mindent megtesznek, hogy bevonják a résztvevőket, az új menekülteket is. Segítik őket a felkészülésben, legyen szó a sajtótájékoztatóról, a tüntetésen beszédmondásról vagy konferálásról.
A másnapi jogtudatosító workshopok során ismertették a német kormány afgán áttelepítési programját, illetve a letelepedési és az állampolgársági szabályozást Németországban – az utóbbi praktikus megközelítése miatt szinte minden résztvevőt lekötött.
Az esti gála ünnepélyes hangulatban telt. A résztvevők minden évben megválasztják az adott évben legrosszabb tartományi belügyminisztert, valamint kitüntetik a helyi aktivistacsoportok közül azokat, amelyek leginkább kiállnak a menekültekért. A tartományi belügyminiszterekről ismertették, hogy milyen kitoloncolásokért és milyen őrzött szállások építéséért felelősek. Minden résztvevő szavazhatott a legrosszabb tartományi belügyminiszterre – felszabadító érzés volt a valóságban választójoggal nem rendelkező menekültek számára, hogy aznap este élhettek a választójogukkal.
A legrosszabb tartományi belügyminiszternek jelképesen átadtak egy bőröndöt. Menekültek mutatták be a jelölt minisztereket és a kitüntetett aktivistacsoportokat, de a két konferanszié is menekült volt. A gálát élőben közvetítették a JoG weboldalán.
Evangelisches Jugendwerk in Württemberg, Stuttgart
(december 2.)
Az Evangélikus Ifjúsági Szolgálat egyik munkatársa körbevezetett a szervezet stuttgarti irodájában, ahol menekült fiataloknak szervez programokat. Nyári táborokat, teaházat és közös futást szerveznek, amelyeken menekült és német fiatalokat is szeretettel látnak. A menekült fiatalok önkénteskednek is a nyári táborban, ami miatt később 1-2 évvel hamarabb kaphatnak német állampolgárságot.
Az evangélikus szervezet munkatárásnak tapasztalata szerint a menekült fiatalok eléréséhez személyesen el kell menni oda, ahol élnek vagy tanulnak – csak online kommunikációval, vagy az irodában tartott nyílt nappal nem lehet őket hatékonyan bevonni.
Initiative 19 Februar, Bildungsinitiative Ferhat Unvar, Metzgerstraße Acht Hanau, Hanau
(december 5.)
Hanauban 2020. február 19-én egy rasszista gyilkos 9 embert ölt meg több helyszínen – majd az anyját és saját magát is. Az áldozatok között volt román, afgán, iraki, bosnyák, bolgár, kurd, cigány és török származású ember is.
Mivel Hanauban 30 éve nagyon erős az aktivista közeg, három helyi aktivista, Hagen, Marion és Newroz egyből tudták, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy a túlélőket és az áldozatok családtagjait közösségbe szervezzék. meglátogattuk az Initiative 19 Februar, Bildungsinitiative Ferhat Unvar és a Metzgerstraße Acht Hanau helyeket, amelyeket az áldozatok családtagjainak segítésére és menedékkérők számára hoztak létre.
A 60 éves Hagen vezetett körbe Hanauban, aki rengeteg dolgot szervezett már – például mentőhajókat a Földközi-tengeren, és a sürgősségi telefonszám hívásának a lehetőségét a süllyedő hajók részére. Állítása szerint mégis ez bizonyult életében a legnehezebb feladatnak. Egyrészt sokkolta, hogy a saját városában történt a terrorcselekmény, másrészt soha nem volt ilyen nehéz ennyire különböző hátterű emberekből közösséget építenie.
Az Initiative 19 Februart az egyik tetthelyhez közel, egy üresen álló boltból alakították ki – azóta mindennap nyitva áll. Ide járhatnak az áldozatok családtagjai, és itt beszélik meg, hogy mit követelnek a hatóságoktól. Amelyek – mivel az áldozatok között sok a külföldi – nem tesznek eleget az igazság kiderítése érdekében.
Hagen ismertette a közösség strukturális követeléseit:
- Leszerelni azokat, akik pszichésen nem alkalmasak a fegyverviselésre (pl. nácik). A gyilkosnak is paranoid skizofréniája volt, ezen felül bizonyítható volt náci múltja.
- Elérni, hogy a rendőrség vegye fel a sürgősségi telefonhívásokat. A gyilkosság estéjén Viorel, egy román férfi többször hívta a rendőrség sürgősségi számát, de nem vették fel. A román férfi követte a gyilkost, majd a kocsijában őt is lelőtték.
- Elérni, hogy ilyen esetben minél hamarabb kaphassanak orvosi ellátást az áldozatok.
- Elérni, hogy az áldozatok családtagjai láthassák a holttesteket a boncolás előtt, és hogy ne legyen szükség a boncolásra, ha a családtagok nem járulnak hozzá.
- Elérni, hogy kiderüljön, miért nem volt megelőzhető a terrorcselekmény annak ellenére, hogy tudtak a hatóságok a gyilkos náci múltjáról (még saját náci honlapja is volt).
- Elérni, hogy más városokban is adjon pénzt az állam a hasonló közösségeket megszervező aktivistáknak autonóm közösségi helyek beindítására.
- Elérni, hogy a rendőrség minél hamarabb vegye észre, ha gyűlölet-bűncselekményt követtek el, mert ez súlyosabban minősül, mint egy olyan cselekmény, amelyet nem gyűlölet motivál.
Az áldozatok rögtön kaptak 30.000 eurót fejenként (ha valaki a gyerekét, vagy szülőjét vesztette el), és 15.000 eurót, ha a testvérét. Az aktivistáknak sikerült továbbá elérniük, hogy a tartományi parlament két évvel később újabb 100.000 eurót adományozott az áldozatok családtagjainak. A Forensic Architecture nevű oknyomozó csapatnak külön 100.000 eurót tudtak összegyűjteni, amely a rendőrség helyett rendkívüli nyomozási munkát végzett. A közösség ebből egy utazó kiállítást szervezett, amely eddig Frankfurtban járt, most Berlinben van, és jövőre Hanauba megy, a tett helyszínére.
Meglátogattuk a Bildungsinitiative Ferhat Unvar alapítványt is, amelyet az egyik áldozat, a 21 éves Ferhat Unvar anyja, Serpil alapított. Célja a rasszista támadások áldozatainak védelmét ellátó csoportok hálózatba szervezése, illetve iskolai érzékenyítő foglalkozások nyújtása.
Szintén a menekültek megsegítésére Hagen és társai 1986 óta működtetik a Metzgerstraße Acht Hanau-t, egy autonóm központot a belvárosban. Itt egyéni és csoportos tanácsadást tartanak menedékkérőknek – amire hatalmas igény van.
A németországi civil és egyházi szervezetek, valamint helyi aktivisták személyében értékes szakmai partnerekre leltünk, akiknek kapcsolatait és tapasztalatát hazai ügyekben is hasznosíthatjuk a jövőben.