Merch Jól állnak neked az emberi jogok: szerezz be helsinkis tárgyakat!

Nem packázhatnak tovább a három hónapos kisfiúval és szüleivel

Jogerősen nyert pert egy Fülöp-szigeteki anyuka, akit korábban annak ellenére utasítottak ki Magyarországról, hogy férje és három hónapos kisfia is magyar állampolgár. Elhárult a veszély: így nem sérülhet az abszurd, uniós joggal ellentétes hazai szabályozás miatt a családi élet egysége és a gyerek mindenek felett álló érdeke. Az anyukát a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.

A Gulyás család a bíróság előtt

Rena sok ezer Fülöp-szigeteki honfitársához hasonlóan mint vendégmunkás jött Magyarországra. Egy autóalkatrész-gyárban dolgozott gépkezelőként. Hazánkban ismerkedett meg az informatikus Gulyás Péterrel, akivel egymásba szerettek és összeházasodtak. A nő állapotos lett, méghozzá veszélyeztetett terhes, ezért nem dolgozhatott a gép mellett. Korábban is volt, hogy egy biciklis baleset miatt egy hónapra kimaradt a munkából, de akkor ezzel nem volt baj. Viszont most nagyon is lett.

A házaspár megdöbbenésére előbb visszavonták a veszélyeztetett terhes Rena tartózkodási engedélyét, majd két hónappal az egészséges kisfiuk megszületése után kiutasították az asszonyt. Ez a gyakorlatban azzal járt volna, hogy szednie kellett volna a sátorfáját, és vagy egyedül, vagy a gyerekkel együtt vissza kellett volna térnie a Fülöp-szigetekre. Az idegenrendészeti hatóság szerint csakis ott indíthatta volna el a családegyesítési eljárást. Bár a hatóság szerint csak egy hónapnyi távolmaradást jelent egy ilyen eljárás,  a valóságban ez akár évekig is eltarthat. Ha pedig a férj úgy dönt, hogy családjával tartva ő is elhagyja Magyarországot, annak súlyos egzisztenciális következményei lettek volna: elveszti itteni állását, és kevés esélye lett volna arra, hogy képzettségének megfelelő munkát talál az ázsiai országban.

A család ezek után kért segítséget a Magyar Helsinki Bizottságtól. A hatályos hazai törvény valóban úgy szól, hogy a vendégmunkás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldit ki kell utasítani, ha már nem dolgozik. Ez a drákói szabályozás nemcsak az élethelyzetek változatosságát nem veszi figyelembe, de az uniós jogszabályokat sem. 

Az uniós jog, ami elsőbbséget élvez a hazaival szemben, ugyanis egyértelmű abban a kérdésben, hogy igenis vizsgálni kellett volna a körülményeket. Nem lehet ugyanaz a megítélése egy olyan vendégmunkásnak, aki egyszerűen ott hagyja a munkáját, azzal a személlyel, aki veszélyeztetett terhesként, majd kismamaként teszi ezt, és ráadásul magyar állampolgár családtagjai vannak, köztük egy magyar állampolgár csecsemő. Különösen az utóbbi egyáltalán nem lényegtelen körülmény – ez esetben sem. 

A csak anyatejen élő kis Peti az uniós jog nyelvén „függőségi viszonyban” van édesanyjával. Elválasztani őt Renától súlyos, akár visszafordíthatatlan következmények nélkül nem lehetne, emiatt anyukájával kellene mennie. Az uniós jog nagyon helyesen ügyel arra, hogy az ilyen függőségi viszonyban lévő uniós polgárok (ilyen Peti is) szüleit ne lehessen elválasztani tőlük, vagy ne kelljen rossz és rosszabb lehetőségek közül választani és elhagyni az Unió területét akkor sem, ha az egyik szülő nem uniós polgár.

Gulyás Rena és férje itt akar élni, itt szeretnék felnevelni a kis Petit. A férfi családja itt tudja őket segíteni, és a filipino nő mihamarabb szeretne újra munkába állni.

A Fővárosi Törvényszék ma megsemmisítette az idegenrendészeti hatóság igazságtalan és jogsértő határozatát. Opor-Nagy Mária bíró szóbeli indoklásában megállapította a kis Peti és anyukája közötti függőségi viszony fennállását, és arra is kitért, hogy emiatt valamilyen tartós tartózkodási jogosultságot mindenképpen biztosítani kell Renának.

„Nagyon hálásak vagyunk a bíróságnak, hogy az uniós jogot az embertelen hazai szabályozás és az azt betűre végrehajtó idegenrendészeti hatóság ellenében is alkalmazta. A törvényszék ezzel megakadályozott egy súlyos jogsértést, egy család szétszakítását. Örülök, hogy Petike remélhetőleg majd önként és a szüleivel döntheti el, hogy mikor és hogyan ismeri meg anyukája országát, nem pedig kényszerből, és nem 3 hónapos korában” – mondta Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság Renát képviselő ügyvédje. 

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság