Nem elég az átcímkézés és a kirakatakció
Mától hatályos az a veszélyhelyzeti kormányrendelet, amely a javítóintézetek irányítását átadja a büntetés-végrehajtás szervezetének, az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus ürügyére hivatkozva. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ez csak pótcselekvés, a válságos helyzeten nem fog javítani.
A rendelet értelmében a javítóintézetek irányítását a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka veszi át, fenntartásukról pedig a büntetés-végrehajtási szervezet gondoskodik – korábban ez a gyermekvédelem feladata volt. A rendőrség folyamatos bűnmegelőzési célú felügyeletet biztosít a javítóintézetekben, a kormányrendelet szerint rendszeres tájékoztatást tart a dolgozóknak, és lehetőséget biztosít az ellátottaknak, hogy közvetlenül beszámolhassanak a rendőrségnek esetleges jogsértésekről.
A javítóintézetek helyzete valóban súlyos, sürgős és rendkívüli választ kíván, de a rendőrök jelenléte és a rendeletbeli átszervezés nem hoz megoldást. A büntetés-végrehajtás a leginkább zárt, és hierarchikus szervezet – hasonló elhallgatási mechanizmusok működhetnek ott is. A börtönökkel kapcsolatban számos tapasztalatunk van intézményen belüli bántalmazásról, intézeti vagy rendszerszintű problémákról.
A rendszer további militarizálása helyett olyan hozzáértő szakemberek jelenlétét kell azonnal és hosszútávra biztosítani, akik pszichés, pedagógiai támogatást, érzelmi biztonságot tudnak nyújtani a gyerekeknek, és valódi szakmai támogatást az ott dolgozó tisztességes szakembereknek.
Szükség van független civil monitoringra, hiszen világos, hogy az eddigi mechanizmusok nem működtek, nem tudták feltárni, megakadályozni a szörnyű történéseket. A Magyar Helsinki Bizottságnak több mint 20 éven keresztül volt együttműködési megállapodása a büntetés-végrehajtással és a rendőrséggel a zárt intézetek monitorozására, amelyet azzal a hamis indokkal mondtak fel, hogy a fogvatartottak jogainak érvényesülése a „megállapodás hatályban tartása nélkül is biztosított”. A rendszeres külső, független vizsgálatokra nagy szükség van, mert azok segíthetik a jogsértések visszaszorítását, ahogy azt számos esetben tapasztaltuk.
Szükség van az akut helyzet és a rendszer független vizsgálatra – akár a korábban a rendőri visszaéléseket vizsgáló független rendészeti panasztestület mintájára egy független szakértőkből álló csoportot kell létrehozni.
Magyarországon több mint 130 évvel ezelőtt indult meg a bűnelkövető gyerekeket kezelő intézményrendszer kialakítása, ami függetlenül fejlődött a felnőtt bűnelkövetők rendszerétől. Ez a függetlenség az elmúlt több mint egy évszázad minden történelmi viharát, politikai rendszerét túlélte anélkül, hogy a rendvédelem hatásköre alá sorolták volna. Az idea megmaradhatott: a fő cél a gyerekek védelme, az ő bűnözéstől mentes újrakezdésük. Az intézményeket központosították, 2012-ben pedig csoportos létszámleépítésre kényszerítették. A gyermekvédelmet, így a javítóintézeteket érintő döntésekről itt írt az aszódi javítóintézet egykori igazgatója Gyermekvédők címmel.
Az elmúlt évek sorozatos kártékony intézkedései szüntették meg a hatékony külső kontrollt, számolták fel a támogató intézményrendszert. A ma kiadott veszélyhelyzeti rendelet egy olyan pótcselekvés, amivel a gyermekvédelem és a javítóintézetek súlyos gondjait próbálják meg elfedni a másfél évtizede hatalmon lévők.