Ne vegye semmibe a kormány a Velencei Bizottság állásfoglalását – a Helsinki Bizottság elvárásai a sarkalatos törvények kapcsán
Az Európai Parlament holnap tárgyal a Velencei Bizottságnak a magyar Alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel kapcsolatos kritikájáról. A magyar kormány deklaráltan semmibe veszi a korábban, például a szlovák nyelvtörvény ügyében még mértékadónak tartott szakértői testület véleményét. A Magyar Helsinki Bizottság figyelmeztet: ahhoz, hogy hazánk ne iratkozzon ki a demokratikus európai államok sorából, a sarkalatos törvényeket az elmúlt egy évben megszokottól gyökeresen eltérő eljárásban, a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembevételével kell megalkotni.
Ahogy a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság korábban megfogalmazta, az Alaptörvény megalkotása csak a kezdete, és nem a vége az alkotmányozási folyamatnak, mivel számos alkotmányos jelentőségű kérdést nem az Alaptörvény, hanem sarkalatos törvények fognak rendezni. Ezért van arra mód, hogy az Országgyűlés valamelyest korrigálja az Alaptörvény megalkotásával elkövetett hibákat, amelyeket teljesen kijavítani csak egy új Alkotmány megalkotásával lehetne.
Alább a Helsinki Bizottság azokat a minimumkövetelményeket ismerteti, amelyek semmibevétele szembefordulást jelent az Európai Uniót alkotó államok demokratikus értékrendjének alapvető követelményeivel. Már megtettük az első lépéseket ebbe az irányba: a jogállami intézmények felszámolását vagy súlyos gyengítését a három jogvédő szervezet folyamatosan dokumentálta és értékelte (lásd itt, itt és itt). Ugyanakkor van még visszaút – döntés kérdése, hogy a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP szövetség jogalkotása merre veszi az irányt. Az európai jogi kultúrától idegen a többség zsarnoksága, ennek intézményesítésére senki nem kért és kapott Magyarországon felhatalmazást. Ezért ha a sarkalatos törvények megalkotására az elmúlt évben „megszokott” eljárásban és tartalommal kerül sor, politikailag illegitim, és jó eséllyel a nemzetközi és uniós követelményeket sértő sarkalatos törvények megszületésére számíthatunk. Ennek elkerülése érdekében a sarkaltos törvények megalkotása során legalább a következő feltételeknek kell érvényesülniük:
1. A sarkalatos törvények megalkotását valódi társadalmi és szakmai vitának kell megelőznie. Sarkalatos törvényt csupán jogtechnikai értelemben lehet egyéni képviselői indítvány alapján elfogadni. Azonban az Alaptörvény által kulcsfontosságúnak ítélt szabályok megalkotásának felelőssége az Országgyűlésben kétharmados támogatással rendelkező kormányé. Az egyéni képviselői indítvány a demokratikus jogalkotási eljárás semmibevétele mellett azt is jelenti, hogy a kormány nem vállalja az alapvető normák kidolgozásának felelősségét, és jogalkotási terveinek nyilvános szakmai-társadalmi vitában való megméretését sem.
2. A sarkalatos törvények megalkotása során tiszteletben kell tartani a nemzetközi emberi jogi normákat, különösen az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát. Magyarország szuverenitása nem terjed ki ezen normák megsértésére, így arra a kétharmados politikai többségnek sincs lehetősége.
3. A szakmai szervezetek kritikáit nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. A Velencei Bizottság javaslatait a sarkalatos törvények száma és tartalma tekintetében követni kell. Így egyes tárgyköröket (adópolitika, szociálpolitika, családpolitika) ki kell venni a kétharmados szabályok közül, ha a kétharmados többség – a többség zsarnokságának hatalomgyakorlási módját alkalmazva – nem akarja felszámolni a többségi elven működő parlamentarizmust.
4. Minden sarkalatos törvény alkotmányossági kontrollját lehetővé kell tenni, az Alkotmánybíróság hatáskörének nemzetközileg is példátlan korlátozását ezért haladéktalanul meg kell szüntetni. Az Alkotmánybíróság által nem vizsgálható szabályok alkotmányossága és így legitimitása örökre kétséges marad.