Műhelybeszélgetés a nemzeti emberi jogi intézményekről
A védőhöz való hozzáférés joga és a magyar nemzeti emberi jogi intézmény ENSZ égisze alatt elfogadott Párizsi Alapelvekhez viszonyított működése állt a műhelybeszélgetésünk középpontjában. Ügyvédi kamarák, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az akadémia és civil szervezetek képviselői vettek részt az egynapos, szakmai rendezvényünkön.
A műhelybeszélgetésre Budapesten 2019. május 29-én került sor. Az eseményt „A gyanúsítottak és vádlottak jogainak erősítése a nemzeti emberi jogi intézmények bevonásával” című nemzetközi projekt keretében tartottuk.
A jelenlévő 33 résztvevő az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, mint a magyarországi nemzeti emberi jogi intézmény, ügyvédi kamarák, az akadémia és civil szervezetek képviseletében gazdagították értékes hozzászólásaikkal a szakmai egyeztetést.
A műhelybeszélgetés azt a célt szolgálta, hogy közösen azonosítsuk a védőhöz való jog érvényesülésével kapcsolatos hazai problémákat, kihívásokat és az ezekre adható lehetséges válaszokat, és körvonalazzuk a Hivatal és a kamarák közötti szakmai együttműködés lehetséges eszközeit. Az esemény délutáni ülése szélesebb körben fogta át a nemzeti emberi jogi intézmények Párizsi Alapelvek szerinti mandátuma tükrében az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának működését. A résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy kötetlen keretek között hangot adjanak észrevételeiknek, és javaslatokat fogalmazzanak meg a fejlődés lehetséges irányaira nézve a következő kérdések mentén:
Mennyiben határozza meg és korlátozza az intézmény működését a panaszeljárások elsődleges szerepe? A panaszeljárásokon kívül melyek az emberi jogok érvényesítésének egyéb, innovatív eszközei? Mely feltételek mentén eredményeznek széleskörű, tematikus vizsgálatot a magas számban beérkező, hasonló panaszok? Melyek a belső és külső tényezők, melyek gátat vetnek a mandátum Párizsi Alapelveknek megfelelő bővítésének? Melyek a hatóságokkal folytatott dialógusban adódó nehézségek, és ezek miként kezelhetők? Ebben hasznos-e a nemzetközi és európai normákra való hivatkozás? Melyek a hazai szakmai szereplőkkel és a külföldi partnerekkel való együttműködés előnyei, miként fejleszthetők a szakmai kooperáció módszerei?
A műhelybeszélgetés „A gyanúsítottak és vádlottak jogainak erősítése a nemzeti emberi jogi intézmények bevonásával” című projekt keretein belül valósult meg az Európai Unió támogatásával.