Mit tegyen a tüntető és az újságíró, ha közlekedési bírságot kapott?

Több újságíró és gyülekezésben résztvevő civil kereste meg a Helsinki Bizottságot egyrészt a március 15-ei tömeges rendőri intézkedés, másrészt az azóta megkapott, a KRESZ megsértésére hivatkozó szabálysértési bírságok miatt. Az eddig kiszabott bírságok a februári diáktüntetésekhez kapcsolódnak, de várhatóak a március 15-ei események kapcsán is. Ebben az írásban rövid tájékoztatást adunk arról, mit tehetnek azok, akik ellen ilyesfajta esetekben szabálysértési eljárás indul. Csatolunk egy mintakérelmet azoknak az újságíróknak, akikre bár tudósítói munkájukat végezték, mégis szabálysértési bírságot szabtak ki. (Noha elviekben mi semmiképpen sem értünk egyet az ő bírságolásukkal, praktikus szempontból a bírság mérséklésére is tanácsot adunk nekik.)

Fotó: Mérce.hu

Mivel többféle esetről és eltérő helyzetű személyekről (munkáját végző újságíróról, illetve „mezei” tüntetőről) van szó, az alábbiakban az egyes, általunk jellemzőnek vélt típushelyzetekről írjuk le álláspontunkat.

I. Jogszerű, bejelentett gyülekezésen résztvevők elleni közlekedési bírság bárki ellen

Az ilyen hatósági eljárás nyilvánvalóan jogellenes. Jogszerű gyülekezés esetén természetesen a bejelentett útvonalon ugyanis jogszerűen tartózkodnak a tüntetők akkor is, ha a „tüntetésen túl” az érintett közterület egyébként úttestnek számít.

Fontos, ha a tüntetők a bejelentés idejétől vagy útvonalától el is térnek, csak akkor követnek el szabálysértést, amennyiben a hatóság bizonyítani tudja, hogy a bejelentettől eltérő időben/útvonalon történő vonulásról az érintetteknek tudomásuk volt. Mivel a résztvevők jellemzően nem ismerik, hogy a rendőrség milyen bejelentést, pontosan milyen útvonalat vett tudomásul, ezért egy ilyen szabálysértési eljáráshoz az szükséges, hogy a rendőrség még a helyszínen felszólítsa az érintetteket arra, hogy a szabálytalan gyülekezést fejezzék be, mert olyan helyen tartózkodnak, amelyre a tudomásul vett gyülekezés útiterve nem vonatkozik. Ha nem tesznek eleget a felszólításnak, akkor szabálysértési eljárás indulhat velük szemben.

II. Bejelentett gyülekezés „folytatásaként” tartott tüntetésen kiszabott közlekedési bírság tüntetők ellen

Álláspontunk szerint alapesetben nem fogadható el az a védekezés, hogy a tüntetők spontán tüntetnek egy gyülekezés végén, és ezért jogszerűen folytatnák a gyülekezést az előzetesen tudomásul vett bejelentésről eltérően is. A spontán/gyors gyülekezéshez („villámcsődülethez”) kell valami olyan előre nem látható, azonnali cselekvést igénylő, politikai véleménynyilvánítással összefüggő nyomós ok, ami miatt a három napon bejelentési határidő nem volt tartható. Ha ilyen van, akkor a bejelentés hiányában is jogszerű a gyülekezés, ebben az esetben az előző pont indokai érvényesek.

De a bejelentett, békésen lezajló, a szervezők által akár szóval is lezárt tüntetések folytatására tipikusan ilyen érv nincs.

Márpedig pedig ha ilyen érv nincs, akkor a kérdés az, hogy a gyülekező betartotta-e a KRESZ előírásait, az egyszerűség kedvéért pl. úttesten tartózkodott-e vagy sem, akadályozta-e közúti forgalmat vagy sem. Ha ilyet nem tett, akkor semmilyen szabálysértést nem követett el. Az ő esetében a szabálysértésnek nincs ténybeli alapja.

Ha az úttesten tartózkodott, akkor szintén azt kell vizsgálni, hogy a bejelentettől eltérő időben/útvonalon történő vonulásról tudtak-e az érintettek. Ha igen, mert például bizonyítható, hogy a rendőrség felszólította őket az úttest elhagyására arra hivatkozással, hogy az adott gyülekezés már megszűnt jogszerű lenni, akkor a szabálysértési felelősség megállapítható. Ebben az esetben a kiszabott jogkövetkezmény mértékét kell vitatni. Az egységes, 50 ezer forintos bírság egyrészt eltúlzott, másrészt nem egyéniesített, mert nem lehet ugyanannyi pl. egy középiskolás, szabálysértést soha el nem követő és egy két éven belül többször megbírságolt, jó állással rendelkező bírsága.

III. Bejelentett gyülekezés „folytatásaként” tartott tüntetésen kiszabott közlekedési bírság újságírók ellen

A 2006-os események után tartott egyeztetéseket követően az Országos Rendőr-főkapitányság kiadott egy hat pontból álló tájékoztatót az újságírók tüntetésről való tudósítása kapcsán. Ennek első pontja így szól:

„Törvénytelen demonstrációk alkalmával a rendőrség felszólítja a résztvevőket, hogy hagyják el a területet. Amennyiben ennek a résztvevők nem tesznek eleget, úgy a rendőrség intézkedni kezd. Ennek része az igazoltatás. Aki ellenszegül, vele szemben a törvény értelmében intézkedésre, előállításra kerül sor. Azokat az újságírókat, akik az ajánlások ellenére sem viselnek azonosító mellényt, ám igazolni tudják, hogy újságírók és munkavégzés céljából tartózkodnak a területen, a rendőrség velük szemben nem intézkedik.”

Bár ez csak egy ajánlás, de az elvi alapja az, hogy az újságírók a munkájukat végzik a közérdeklődésre számot tartó eseményről közterületen történő tudósítás során. Ezért ha tudósítanak egy eseményről, legyen az jogellenes csődület, a munkájuk nem veszélyes a társadalomra, sőt éppenséggel társadalmilag hasznos. Minden vitatott magatartás esetén a társadalmi veszélyesség megállapítása általános feltétele a szabálysértésnek. Ezért bárhol is tartózkodtak az újságírók (járdán vagy úttesten), ha ezen minőségük igazolt vagy igazolható, akkor velük szemben álláspontunk szerint semmilyen szankció nem alkalmazható, ha egyébként a rendőrséggel mindenben együttműködőek voltak.

IV. Mit tegyenek az érintettek?

Amennyiben nem volt meghallgatás szabálysértési határozatot meghozó hatóságnál, akkor nyolc napon belül meghallgatást kell kérni. Ha volt, akkor nyolc napon belül kifogást kell benyújtani, amelyben a fentiekre tekintettel vitatni lehet a kiszabott szankció jogalapját és mértékét is. A kifogásban elő kell adni annak okát. Ha bírósági tárgyalást kértek az ügyben – vagyis nem szeretnétek, ha meghallgatásotok nélkül, az iratok alapján döntsön a bíróság, akkor kifejezetten írjátok bele a kifogásba, hogy „Kérem, hogy a kifogást a bíróság tárgyaláson bírálja el.”

Ha a kifogást a bírságot kiszabó hatóság megváltoztatja saját hatáskörben, azzal szemben újabb jogorvoslatnak van helye, ha azt is jogszerűtlennek véli az érintett. Ha a hatóság nem változtatja meg a döntését, akkor rövid időn belül továbbítja a bíróságnak, és ha a kifogásban kérték a tárgyalás tartását, a bíróság tárgyalásra idézi az érintetteket. Ha nincs ilyen kérelem, akkor pedig tárgyaláson kívül dönt a bíróság. A bíróság döntés ellene további rendes jogorvoslatnak nincs helye.

Mintakérelem kifogás benyújtásához a tüntetésekről tudósító újságíróknak, akiket közlekedési szabálysértés miatt bírságolnak meg.