Megjelent a Kúria iránymutatása a biztonságos harmadik ország koncepciójáról
A 2012. december 10-én nyilvánosságra hozott Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumi vélemény mellett a Kúria illetékes munkacsoportja részletesen is ismerteti az iránymutatás elvi alapjait részjelentésében.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának véleménye alapján, az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében adta ki a Kúria a 2/2012 (XII.10.) számú kollégiumi véleményt a biztonságos harmadik ország fogalmának értékeléséről a bíróság előtti nemperes menekültügyi eljárásokban. A szerb menekültügyi helyzet megítélésében ugyanis – ahogy ezt a Helsinki Bizottság is tapasztalta a menedékkérőknek nyújtott jogi segítségnyújtó munkája során – eltérő állásponton voltak az illetékes törvényszékek.
A KMK vélemény legfontosabb megállapításai a következők:
I. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 51.§ (2) bekezdése e) pontján alapuló végzések felülvizsgálata során hivatalból kell figyelembe venni a bíróság döntésének időpontjában rendelkezésre álló, a bíró bármely eljárása során megismert pontos és hiteles, az ügyben érintett harmadik országra vonatkozó azon országinformációt. E körben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának országinformációit minden esetben értékelni kell.
Kétség esetén a Met. végrehajtásáról szóló 301/2007.(XI.9.) Korm.rendelet (továbbiakban: Met.vhr.) 70.§ (3) bekezdése szerint – megkereshető a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal,mint országinformációs központ, továbbá más, ellenőrizhető források is igénybe vehetők a tájékozódásra. Az országinformációs központ megkeresése esetében a 8 napos eljárási határidőbe a megkeresés időtartama nem számít bele.
II. Valamely harmadik ország menekültügyi rendszere túlterheltségének lehet az a következménye, hogy ebben az országban lehetetlenné válik a menedékkérőket megillető jogok biztosítása. Az ilyen a harmadik országot menekültügyi szempontból nem lehet biztonságosnak tekinteni.
III. Önmagában az a tény, hogy a kérelmező nem kísérelte meg az adott harmadik országban a menedékkérelem előterjesztését, nem alapozza meg annak megállapítását, hogy ezt a harmadik országot a kérelmező vonatkozásában biztonságos harmadik országnak kell tekinteni.
Az iránymutatást megalapozó érvek és háttér-információk bővebben megismerhetőek a joggyakorlat elemző munkacsoport együttes részjelentéséből itt.
Az iránymutatás megerősíti a Helsinki Bizottság régóta hangoztatott szakmai álláspontját. A Bizottság ügyvédei az elmúlt két évben több tucat esetben képviseltek menedékkérőket olyan bírósági eljárásokban, ahol a Bevándorlási Hivatal arra hivatkozással utasította el érdemi vizsgálat nélkül a menedékkérelmeket, hogy a kérelmezők Szerbián keresztül érkeztek és az számukra biztonságos harmadik ország. Ez a gyakorlat azonban sajnos nem vette figyelembe azt, hogy a szerb menekültügyi rendszer továbbra is komoly kihívásokkal küzd, és azt a tényt, hogy amióta a szerb hatóságok folytatják le az eljárást (2008), azóta egyetlen menedékkérőt sem ismertek el menekültként. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2012 augusztusi jelentésében szintén vizsgálta a szerb menekültügyi rendszer helyzetét és a Helsinki Bizottsághoz hasonló következtetésre jutott, vagyis a szervezet szerint a jelenlegi körülmények alapján Szerbia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak.
A Helsinki Bizottság Szerbiáról szóló legutóbbi, 2012 júniusi jelentése elérhető itt.