Másfél év mérlegen – A Független Rendészeti Panasztestület gyakorlatának elemzése
Szerzők: Fodor-Lukács Krisztina, Kádár András Kristóf, Kovács Judit, Körtvélyesi Zsolt, Nagy Gusztáv
Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2010
ISBN: 978-963-88228-4-0
Az Országgyűlés 2007-ben átfogóan módosította a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt, létrehozva a Független Rendészeti Panasztestületet. A Panasztestület a rendőrség civil kontrollját látja el: az Országgyűlés által választott tagjai állásfoglalásaikban értékelik, hogy az egyes ügyekben a rendőrség megsértette-e a Panasztestülethez fordulók valamely alapjogát.
A Helsinki Bizottság a Panasztestület létrehozatala óta figyelemmel kíséri annak tevékenységét, és 2009 szeptemberében„Promoting the Idea of Establishing Independent Police Complaints Bodies in theCEE Region” programja keretében kétnapos konferenciát szervezett a témában, a rendőrség, magyar és külföldi rendészeti szakemberek, illetve civil szervezetek részvételével, a Panasztestület támogatásával. A találkozó egyrészt fórumot biztosított a hazai szakembereknek, a Panasztestület tagjainak, illetve a döntéshozóknak arra, hogy megvitassák a Panasztestület működésével és gyakorlatával kapcsolatos tapasztalatokat, másrészt lehetővé tette az Egyesült Királyságból, Belgiumból, Lengyelországból, Csehországból, Bulgáriából és Romániából érkezett szakemberek közötti tapasztalatcserét, így mozdítva elő a független rendőri panaszmechanizmusok fejlesztését, illetve létrehozatalát a résztvevő közép-és kelet-európai országokban.
A program keretében készült el a „Másfél év mérlegen – A Független Rendészeti Panasztestület gyakorlatának elemzése” című tanulmány. Az elemzés a Panasztestület működésével és gyakorlatával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, problémákat járja körbe. A tanulmány bemutatja, hogy miként mérlegelhet a Testület, amikor arról kell döntenie, hogy a rendőri kötelezettségsértések, intézkedések, kényszerítőeszköz-alkalmazások, illetve mulasztások sértették-e, az érintett panaszos alapvető jogát vagy szabadságát s ha igen, milyen mértékben. Emellett kitér a szöveg arra is, hogy milyen elméleti és gyakorlati problémákat vet fel az, hogy a jogalkotó nem tette egyértelművé: kizárólag a rendészeti jogalkalmazást vizsgálhatja a Panasztestület, vagy a rendőrség egyéb (pl. büntetőeljárási) tevékenységeit is értékelheti. A Testület mindennapi gyakorlatában felmerülő eljárásjogi nehézségek és adatvédelmi dilemmák szintén megismerhetőek az elemzésből.
A tanulmány itt letölthető, illetve a Helsinki Bizottság irodájában megvásárolható.
A tanulmány megírását a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe támogatta.